Az európai gazdaságra az előttünk álló évben váró legnagyobb kihívás a kibontakozóban lévő fellendülés tartóssá tétele –állapítja meg az európai szemeszter következő ciklusát elindító éves növekedési jelentés. Németországgal az a fő problémája Brüsszelnek, hogy megtakarításainak nagy részét külföldön fekteti be és nem a hazai keresletet élénkíti belőle.
Az európai gazdaság fő kihívása az éppen csak beindult fellendülés tartóssá tétele lesz 2014-ben – húzza alá szerdán bemutatott éves növekedési jelentésében az Európai Bizottság. Az éves növekedési jelentés hagyományosan az új európai szintű költségvetési és gazdaságpolitikai tervezési ciklus kezdetét jelzi és azokat a gazdasági prioritásokat jelöli ki, amelyek elérésére a tagállamok a következő évben törekedniük kellene.
A Bizottság ezért idén sem látott okot arra, hogy változtasson a 2013-as gazdaságpolitikai prioritásokon. Ezek: a differenciált, növekedésbarát költségvetési konszolidáció folytatása; a banki hitelezés helyreállítása a reálgazdaságnak; a növekedés és a versenyképesség előmozdítása rövid-, közép- és hosszú távon; a munkanélküliség és a válság társadalmi-szociális következményeinek a kezelése; továbbá az államigazgatás modernizálása.
„Mostanra beléptünk a válságból való kilábalás szakaszába. A fő feladat most ennek megerősítése. Folytatnunk kell a reformokat, el kell kerülnünk a reformfásultságot” – jelentette ki sajtóértekezletén az Európai Bizottság elnöke, hozzátéve, hogy a hangsúly ugyanakkor most a mennyiségről a minőségre kerül át.
A Bizottság úgy látja, hogy a korábbi évek erőfeszítéseinek köszönhetően most lassítani lehet a fiskális konszolidáció ütemén és nagyobb hangsúlyt helyezni a közkiadások minőségének javítására és a közigazgatás korszerűsítésére minden szinten. A nagyobb költségvetési mozgástérrel rendelkező országok például élénkíthetik a magánberuházásokat és a belső fogyasztást, miközben az oktatásba, a kutatásba és az innovációba, vagy az energiahatékonyságba és a klímavédelembe való hosszútávra szóló beruházásokat meg kellene kímélni a költségvetési megszorításoktól. Az adóterhelésnek pedig a munkáról a fogyasztás, a vagyon vagy a szennyezés felé kell elmozdulnia.
A Bizottság fontosnak tartja továbbá azt, hogy a tagállamok az eddiginél jobban magukénak érezzék az európai szemesztert, és több időt szenteljenek kulcsfontosságú gazdasági reformjaik egymással történő összehangolásának. Brüsszel szerint a tavasszal javasolt országspecifikus ajánlásokat is jobban végre kellene hajtaniuk a tagállamoknak. Bizottsági részről ugyanakkor túlzónak nevezik azt a német véleményt, miszerint a tagországok a nekik tett ajánlásoknak mindössze tíz százalékát hajtják végre. Brüsszelben úgy látják, hogy a teljesítés általánosságban elérheti a 60-70 százalékot is, bár a nagy elosztó rendszerek, mint a nyugdíj vagy a munkaerőpiac több évre szétterülő reformjánál nehéz számszerűsíteni a végrehajtást.
José Manuel Barroso azt is bejelentette, hogy a testület mélyreható elemzést készítését határozta el Németországról, amely a tizenegy makrogazdasági mutatóból négy esetében olyan kilengést mutat, ami makrogazdasági egyensúlyhiány meglétéről tanúskodhat. A fő problémát a a Bizottság szemében a folyó fizetési mérleg tartósan magas, hároméves átlagban 6 százalékot meghaladó többlete jelenti.
„Nincs szó Németország versenyképességének a megkérdőjelezéséről. Egyértelművé kívánom tenni, hogy nem az az igazi probléma, hogy Németország nagyon versenyképes, ez valójában az egész európai gazdaság számára egy nagy érték. Sokkal inkább az jelenti a gondot, hogy mások nagyon messze vannak a versenyképességnek ettől a szintjétől. A kérdés nem a német versenyképesség, hanem az, hogy az EU gazdasági nagyhatalma többet tehet-e az európai gazdaság jelenleginél jobb egyensúlyáért” – fejtegette az Európai Bizottság elnöke.
Barroso újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Németország esetében négyszer jelzett a makro-riasztási rendszer, ezért hitelességi kérdés volt az egész gazdasági kormányzás szempontjából, hogy a Bizottság cselekedjen. Ha nem tette volna, most azért bírálnák. Nem volt más választásunk – tette hozzá.
Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa azt ígérte, hogy a testület a legnagyobb nyitottsággal áll majd hozzá a mélyreható elemzéshez és nem lehet szó semmilyen előre kifőzött következtetésről. „Meggyőződésem, hogy a mélyreható elemzés értékes hozzájárulást jelent majd a gazdaságpolitikáról és a gazdasági reformokról Németországban zajló vitához” – közölte Olli Rehn.
„A félreértés végett, mi nem Németország külső gazdasági versenyképességét vagy a világpiacokon elért sikereit bíráljuk, amit valójában valamennyi tagállamtól szívesen látnánk. A tartós jelentős folyó fizetési mérleg többlet ugyanakkor azt jelenti, hogy a németek megtakarításaik jelentős részét folyamatosan külföldön fektetik be. Az a kérdés, hogy ez vajon hatékony-e, még német perspektívából is” – hangsúlyozta a Bizottság alelnöke.
„A német többlet a hazai beruházások elégtelen szintjére is rámutat. Dinamikusabb beruházásokra van szükség” – jelentette ki Andor László, aki az éves foglalkoztatási jelentést mutatta be szerdán a sajtónak. A biztos elmondta, hogy nem állt meg a foglalkoztatási és szociális helyzet romlása, több mint 26,8 millió ember nem talál magának jelenleg munkát.
Figyelmeztetett, hogy a társadalmi válság a kereslet gyengítésével rövid távon fékezi a növekedést, de a hosszú távú versenyképességet is alááshatja, mivel az emberek elveszíthetik a képességeiket és számos fiatal hiába próbál megkapaszkodni a munkaerőpiacon.
„A tagállamok közötti különbségek növekedését is megfigyelhetjük a foglalkoztatási és a szociális helyzetben, különösen az euróövezeten belül” – közölte Andor, emlékeztetve arra, hogy a valutaövezet periférikus országaiban 2010 és 2012 között 10 százalékkal csökkent a háztartások jövedelme, miközben a centrum országokban ugyanezen időben valamelyest tovább gyarapodott.
Andor László szerint az uniós gazdaság még mindig messze van attól, hogy elegendő munkalehetőséget teremtsen, és elhelyezkedni kívánó emberek milliói nem jutnak esélyhez.