A tavaly júniusban, Genfben tartott Szíria-konferencián született egyezség értelmében megkezdték a politikai átmenet tervét végrehajtani Szíriában. A dokumentummal kapcsolatban, az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) egyhangúlag elfogadott egy, a szíriai vegyi fegyverek kötelező megsemmisítéséről szóló határozatot is. Egyébként ez a New Yorkban elfogadott BT-határozat az első olyan dokumentum a fegyveres konfliktus kirobbanása óta, amely jogilag is kötelező érvényű Szíriára nézve.
A BT-határozata arra kötelezi Szíriát, hogy vegyi fegyvereit kiadja, és tegye lehetővé számára a fegyverraktáraikhoz való hozzáférést is. Amennyiben Damaszkusz ennek nem tesz eleget az ENSZ Alapokmánya hetedik fejezetének értelmében a nemzetközi közösség szankciókkal vagy erővel kényszerítheti ennek végrehajtására.Miután Bassár el-Aszad szíriai elnök szeptemberben beleegyezett az ország teljes vegyifegyver-készletének leszerelésébe, azonnal felmerült a kérdés, hova tudnák a mérgező anyagokat elszállítani.
A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) november 15-én fogadta el a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésének részletes tervét. A végrehajtás helyéről azonban még nincs megegyezés, hiszen az Egyesült Államok szövetségesének számító NATO-tag Albánia végül elutasította Washington kérését! Edi Rama albán kormányfő korábban nem volt egyértelműen elutasító a kérdésben. Mivel, szerinte a vállalkozás jelentős anyagi előnyökkel járt volna országa számára. Illetve további pozitívumot jelenthetett volna ez a lépés az ország nemzetközi kapcsolataiban különösen azért, mert a nyugat-balkáni ország szeretne mihamarabb EU-taggá válni.
Albániában komoly megmozdulások kezdődtek a szír ügy kapcsán. A tiltakozók azzal érveltek, hogy hatalmas károkat okozna az országnak ez az együttműködés. Hiszen nincsenek felkészülve a több mint ezer tonna veszélyes anyag megsemmisítésére és nincsenek hozzáértő szakembereik sem. Pár kisebb tiltakozás után, november 11-én több százan tüntettek az amerikai nagykövetség előtt. „Igen, mondhatunk nemet!” feliratú transzparenseikkel egyértelműen kinyilvánítva véleményüket az amerikai nyomásra. Az ügy kapcsán az ellenzék „Vegyi Edi” gúnynevet aggatta a kormányfőre. Kifogásolták azt, hogy nem tájékoztatja kellőképpen a nyilvánosságot. Illetve azzal vádolták meg a kormányfőt, hogy nem képes nemet mondani Amerikának. A tiltakozók egyik táblája egyenesen arra szólított fel, hogy „Szeresd Albániát, ahogy a miniszterelnök szereti az Egyesült Államokat!” A Demokrata Párt nevében az ellenzéki vezető Basha kijelentette, hogy ha kell, akár népszavazást is kezdeményeznek a kérdésről.
Nem véletlenül félnek az albánok a vegyi fegyverek semlegesítésének tervétől, hiszen nem először hatástalanítanának ilyen típusú fegyvereket. Albánia a kommunista korszakból örökölt arzenálját sikeresen pusztította el 2007-ben, akkor német berendezésekkel és svájci műszaki segítséggel. Azonban 2008-ban, amikor felrobban egy lőszerraktár, 28 ember halt meg és több mint háromszázan megsebesültek, valamint a környéken 2300 épület lakhatatlanná vált . A közvélemény nyomására Rama november 15-én tartott beszédében végül bejelentette, hogy országa “nem tud részt venni ebben a műveletben”. Az albán kormányfő tehát visszautasította Amerika kérését, és döntése miatt a NATO partnerek megértését kérte.
Malik Ellahi, az OPCW vezérigazgatójának politikai tanácsadója Tirana bejelentése után úgy nyilatkozott, hogy még nem tudja megmondani, melyik országban fogják elvégezni a feladatot. Albánia visszakozásával kapcsolatban Ellahi kijelentette: „Ez Albánia szuverén döntése”. Az OPCW által kiadott közlemény szerint 2014. február 5-ig el kell szállítani Szíriából és el kell pusztítani az ott összegyűjtött 1300 tonna szarint, mustárgázt és egyéb mérgező anyagot.Kivéve az izopropanolt, amely a szarin egyik fő alkotóeleme, mivel ezt még Szíriában semlegesítenék. A legveszélyesebb anyagokat már december 31-ig el kell elszállítani az országból. A tervek szerint a szíriai hatalom által bejelentett vegyifegyver-gyártó létesítményeket fel kell számolni 2013. december 15-e és 2014. március 15-e között.
Nem Albánia az egyetlen, aki nemet mondott.
Washington a szövetséges nyugati országok többségét ugyanis már felkérte arra, hogy vállalja a vegyi fegyverek egy részének megsemmisítését. Albánia előtt már Norvégia visszautasította ezt a kérést. Szakértők szerint, leginkább három ország került szóba. Albánia mellett, Belgium és Franciaország neve merült fel a lehetséges befogadó országok listáján. Belgium azért tűnhet jó választásnak, mivel az országnak több évtizedre visszanyúló tapasztalata van a mérgező anyagok összegyűjtésében és megsemmisítésében. A franciák felajánlották a mérgező anyagokkal kapcsolatos szaktudásukat, de elzárkóztak a vegyifegyver-arzenál náluk történő megsemmisítésétől. Norvégia és Dánia hajókkal járulnának hozzá a veszélyes fegyverek szállításához. Legutóbb a német kormány biztosította a nemzetközi közösséget közreműködéséről a szíriai vegyi fegyverek hatástalanításában, de ahhoz nem járult hozzá, hogy a fegyvereket Németországba vigyék.
A New York Times-ban megjelent hírek szerint Washington jelenleg azt tervezi, hogy a vegyi anyagokat egy hajóra szállítanák el. Majd ott semmisítenék meg a OPCW felügyeletével az összeszedett fegyvereket. Két lépésben pusztítanák el a szíriai arzenált. Az alkotóelemeket külön-külön elégetnék, majd speciális körülmények között a gázfegyvereket hatástalanítanák, végül ezeket is felgyújtanák.