A független Horvátország harmadik népszavazásán a viszonylag csekély érdeklődés mellett is egyértelmű a népakarat: Zágrábnak alkotmányba kell foglalnia, hogy házasság csak férfi és nő között lehetséges. Az aláírásgyűjtő civil szervezet és a jelenleg ellenzékben lévő jobboldal elégedett. Elemzők szerint a katolikus egyház tovább erősödhet. Eközben a kabinet elővigyázatosságból komoly lépéseket tehet.
A független Horvátország történetének harmadik népszavazásán eldőlt a kérdés: a délszláv állam vezetése kénytelen lesz alkotmányba foglalni azt a rendelkezést, amely szerint házasság csak férfi és nő életközössége lehet. A referendumon való részvételi arány nem volt magas (37,9 százalék), de a végeredmény így is elsöprő: a szavazópolgárok majd kétharmada (65,87 százalék) egyetértett az aláírásokat gyűjtő civil szervezettel, illetve a jobboldali ellenzék, valamint a katolikus egyház által is képviselt állásponttal.
Az adatösszesítések végeztével kiderült, hogy 946.433 igen, azaz az alkotmányt módosítandó szavazattal szemben csupán 481.534 ellenvoks érkezett. Így gyakorlatilag kicsit sem volt kérdéses, hogy az eredetileg az egész referendumot ellenző horvát kormányzat elvesztette ezt a csatát jobboldali riválisaival szemben.
A kisebbségek jogai nem sérülhetnek
Mindezzel együtt Zoran Milanović kormányfő egyértelmű utalást tett arra; a horvát kabinet lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy a népszavazási őrület ne kerítse hatalmába azt a Horvátországot, ahol a hírek szerint egy a vukovári védőket képviselő civil összefogás máris azzal dicsekszik: megvannak a kézjegyei a következő – ezúttal a cirill betűs feliratok kihelyezését gátló – referendumhoz.
Az, hogy a civil szervezet valóban összegyűjtötte-e a szükséges mennyiségű aláírást még nem tudni, de az biztos, hogy Zoran Milanović többször is kijelentette már: amíg ő Horvátország miniszterelnöke lesz, addig ott egyetlen nemzeti kisebbségeket támadó népszavazási kezdeményezés sem mehet át.
A másik oldal elégedett
Az egész népszavazási kezdeményezést a vállán cipelő civil szervezet, a „Családok nevében” egyik vezető képviselője a nyilvánvalóan keserű szájízzel bíró miniszterelnökkel szemben elégedetten nyilatkozott. Željka Markić szerint ezzel az eredménnyel elérték a céljukat, s így már senkinek nem kell attól tartania, hogy a kormány engedélyezi a melegek házasságát. Az egyébként négygyermekes családanya, orvos, s politikai aktivista asszony azt is elárulta: most már nem lát rá reális lehetőséget, hogy az általuk megszavazott rendelkezés kimaradjon a horvát alaptörvény szövegéből.
Nem mindenhol aratott osztatlan sikert az „igen”
A horvát társadalom széttagoltsága az „igen” szavazatok elsöprő számbeli fölénye ellenére is megmutatkozott december első vasárnapján, hiszen a melegházasságot az átlag felett elutasító települések mellett voltak olyan városok is, ahol a lakosság nagyobb része nemmel válaszolt az alkotmánymódosítás eme formájára.
A nyilvánosságra hozott eredményekből mindenesetre úgy látszik, hogy Pula (64 százalék), Čakovec, magyarul Csáktornya (59 százalék), Rijeka (58 százalék) és Varaždin, azaz Varasd (57 százalék) polgárainak java része toleránsabb, mint Horvátország választásra is jogosult lakosságának többsége.
Mátraházi Tibor