Mennyit ér a természet? Új módszerekkel keresik a választ

Mennyit ér a föld, az erdő és a folyók? Erre a kérdésre kereste a választ új módszerekkel a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának az Új Széchenyi Terv keretén belül megvalósult kutatása.

A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara az elmúlt években a nemzetközi együttműködések terén erősítette az alapkutatás jellegű feladatok végzése mellett az alkalmazott kutatási feladatokat. Ennek megvalósítása érdekében a már meglévő, jól kialakult kutatási irányok mellett csatlakoztak az EU 2007-2013 között időszakában kialakuló nemzetközi kutatási áramlatokhoz, amelyek a kutatási kapacitás koncentrálására, a kutatási témák szakosodására irányultak. Az EU kutatási kapcsolatok mellett nagy hangsúlyt helyeztek a közép- és kelet-európai, EU tagországokon kívüli kutatási kapcsolatok kiépítésére is. Megteremtették az oktatási-kutatási kapcsolatot azon szerb, ukrán, orosz és grúz kutatóhelyekkel, melyekkel együttműködve átfogó kutatási programokat indíthatnak el. Mindezek alapján törekedtek arra, hogy a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar továbbra is sikeresen kapcsolódjon és dinamikusan fejlődjön a hazai és nemzetközi tudományos közéletben.

Az oktatásban hasznosuló kutatási eredményeken keresztül jelentősen bővült a Kar kutatási tevékenységének ismertsége és az ott dolgozó oktatók publikációs lehetőségei. A Kar jelenlegi kutatói háttere lehetővé teszi a már jelenleg is folyó nemzetközi és országos projektek további bővítését, új irányok kidolgozását. Fontos fejlesztési iránynak tekintették a Kart támogató intézményekkel közösen kialakított képzési, továbbképzési, kutatási programok koordinációját, kutatási megbízásokban, konzorciumokban való közös részvételt.

A Kar kutatás-fejlesztési eredményeinek közzététele érdekében, szükségesnek érezték a hazai és nemzetközi konferenciákon történő folyamatos jelenlét mellett, hogy bővítsék az intézményen belüli tudományos rendezvények, egyetemi napok, tudományos vitafórumok, megrendezett nemzetközi konferenciák számát. Ezen szakmai rendezvényeken lehetőség nyílt a Kar direkt és indirekt megismertetésére is. Az így szervezett rendezvények jó lehetőséget adtak különböző kurzusok, megrendezésére.

A kutatás-fejlesztés terén több területen is zajlik a jelenlegi tevékenység megerősítése, aminek a legfontosabb elemei a következők:

  • A jelenleg folyó kutatások áttekintése mellett, tovább fokozták a gazdasági szférával történő együttműködés lehetőségeit.
  • Kutatási programokat dolgoztak ki a Kar támogatóinak gazdasági fejlesztéseire.
  • Fejlesztették a nemzetközi oktatási-kutatási programokban történő részvételt. Együttműködéseket kötöttek hazai és nemzetközi intézményekkel, a publikációs lehetőségek bővítésére.
  • Erősítették a meglévő kapcsolatrendszerünket az agrár-, területfejlesztési-, munkaügyi- szakigazgatási szervekkel, amivel jelentősen bővíti a Kar kapcsolatrendszerét.
  • Fejlesztették az országos és regionális szaktanácsadási rendszerekben történő koordinációs szerepüket.

Az Új Széchenyi Terv keretében, a TÁMOP 4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0003 kóddal megvalósuló kutatás egy olyan területet vizsgál, ami Magyarország és Európa számára is nagy jelentőséggel bír. A természeti erőforrások vagyonértékelése című kutatás (pdf-ben letölthető innen) ugyanis arra a kérdésre ad elméleti választ, hogy miként mérhető fel Magyarország összes természeti erőforrása, és milyen modellekkel lehet kiszámítani ezek értékét. A kutatás az alábbi témaköröket dolgozza fel részletesen:

  • Elszámolási algoritmus kidolgozása a természeti erőforrások vagyonértékelésére
  • Módszer kidolgozása a természeti erőforrások nemzeti számlán történő megjelenítésére (Green account)
  • Optimalizációs modellek kidolgozása az erőforrások hatékony felhasználása érdekében
  • A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás monitoring rendszerének kidolgozása
  • Technológiai javaslatok kidolgozása vállalkozások energiaszükségletének optimalizálására
  • A fenntarthatóság mérésére alkalmas indikátorok rendszerének kialakítása
  • A klímaváltozással szemben érzékeny területek azonosítása

A tanulmány részletesen bemutatja ezeket a területeket, és új megoldásokat javasol a nemzeti vagyon hatékonyabb felméréséhez. A kutatási összefoglaló mellett számos, korábban publikált tanulmány is született az összegyűjtött adatokból, ezek a következők:

1. A természeti erőforrások együttes értékelésének elvi-módszertani alapjai 2. Hatékony mutatói-e a reálárak a természeti erőforrások szűkösségének? Esettanulmány a nyersanyagok piacáról 3. Az erdő, mint természeti erőforrás vagyonértékelésének módszertana 4. Vízérték és vízvagyon értékelés Magyarországon 5. A mezőgazdasági eredetű megújuló energiaforrások használatának mikroökonómiai modellezése 6. A mezőgazdaság fenntarthatóságának mérése 7. A természeti erőforrások értékelése. Gyakorlatok, próbálkozások a Központi Statisztikai Hivatalban 8. Az észlelt technológiai és természeti erőforrás kockázatok szintje és a kockázat csökkentés alternatívái a magyar élelmiszerfogyasztói magatartásban 9. A levegő – vagyon értékelésének módszertani kérdései 10. A termőterületek klímaérzékenységének megye szintű vizsgálata 11. Kimerülő erőforrások makrogazdaságtani modellezése 12. Természeti erőforrások sajátosságai és értékelésük egyes kérdései 13. Optimalizációs tervezési és termelésprogramozási modellek strukturális kialakítása

Kitekintő

Friss hírek

Rakéta csapódott Lengyelország területére

A védelmi készültség növelése keretében Lengyelország a szövetségeseivel együttműködve megerősíti légterének megfigyelését - közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdára virradóan. Az intézkedés előzménye, hogy kedden - egyelőre megerősítetlen értesülések szerint - a lengyel-ukrán határ közelében orosz rakéták csapódtak be egy lengyel mezőgazdasági létesítmény gabonatárolójába, és két ember életét vesztette.

Read More »