Háborús veteránokat segítő központok bezárását határozta el a kanadai kormány. Jelen intézkedés nyolc regionális irodát érint, melyek bezárásától megtakarítást remél a kormány. Habár több, mint 600 hasonló feladatokat ellátó iroda továbbra is rendelkezésre áll, a veteránokat képviselő szervezetek mégis elégedetlenségüknek adnak hangot és utcai tüntetéseket szerveznek. A kényes helyzetet súlyosbítja, hogy Julian Fantino, veteránokért felelős federális miniszter az Ottawában tartott megbeszélésen látványosan összekülönbözött a leszerelt katonákkal. Habár Fantino elnézést kért a történtek után, mégis sokan hangoztatták, hogy egykönnyen nem bocsátják ezt meg neki.
Az említett központok federális költségvetésből működnek és leszerelt katonák segítése a feladatuk, különös tekintettel a testi- és lelki sérültekre. A kormány álláspontja szerint a legkevésbé kihasznált irodákat zárják most be, amitől évi több, mint három millió dollár megtakarítást remélnek. A kormány szerint az érintettek nem maradnak segítség nélkül ezentúl sem, hiszen lehetőségük lesz más, távolabbi központokhoz fordulniuk, például interneten keresztül. Problémát jelent viszont, hogy az idősebb generáció képviselői nem használnak, illetve nem tudják használni az internetet.
Az ügy kapcsán ismét előtérbe került a háborús veteránok gondozása és segítésük. A kérdés nem új keletű, hiszen a háborút megjárt katonáknak gyakran komoly gondjaik vannak a társadalomba való beilleszkedéssel és a civil élet újrakezdésével. A rendszert már eddig is sok bírálat érte, ugyanis nem tartják elégségesnek a szolgáltatást. Egyesek szerint kevés a szakember, mások szerint viszont a kormánynak kellene nagyobb összeget és figyelmet fordítania a veteránokra. Az egyik súlyosan megsérült afganisztáni veterán szerint „ezek a központok inkább kávéházakra hasonlítanak és nem nyújtanak valódi segítséget az arra rászorulóknak”.
Feszty Péter