Ecuador: korlátlan újraválaszthatóságot kért az elnök

A venezuelai és nicaraguai példát követve Rafael Correa ecuadori elnök is szeretné alkotmánymódosítással elérni, hogy a közvetlen választás útján elnyerhető politikai tisztségek – így az elnöki mandátum – esetében ne korlátozzák az újraválasztás lehetőségét. Az elnök a konzervatív erők megerősödésétől tart.

Rafael Correa ecuadori elnök a törvényhozás előtt tartott éves beszédében arra kérte a képviselőket, hogy támogassák alkotmánymódosító javaslatát, amely lehetővé tenné korlátlan számú újraválasztását.

Correa, aki 2007 óta vezeti a dél-amerikai országot, tavaly nyert elnökválasztást, mandátuma 2017-ig szól, s pártjának jelenleg kétharmados többsége van a Nemzetgyűlésben. A közgazdász végzettségű elnök tartós növekedési pályára tudta állítani az országot, ebben a gazdaságpolitikai döntései mellett a magas kőolajárak is segítették: 2007 óta évente átlagosan öt százalékkal bővült a gazdaság – írja a Wall Street Journal.

Correa javaslata nem csupán saját, hanem minden választás útján elnyerhető tisztségre vonatkozik. Múlt szombati beszédében az elnök kifejtette, attól tart, hogy az országot korábban irányító, és gazdasági csődbe vitt konzervatív erők ismét teret nyernek Ecuadorban, ennek szeretné elejét venni azzal, hogy biztosítja a folytonosság lehetőségét.

Az RFI információi szerint Correa legutóbbi kihívója, Guillermo Lasso ellenzéki vezető népszavazás kiírását kérte az alkotmánymódosítási javaslat kapcsán. A jelenlegi szabályok szerint a Nemzetgyűlés két fordulóban vitatná meg a kérdést, amelyről végül kétharmados többséggel döntenek, majd az Alkotmánybíróság hagyja azt jóvá.

Az ecuadori elnök jelenleg az egyik leghosszabb ideje hivatalban lévő vezető Latin-Amerikában, őt csak Evo Morales bolíviai elnök előzi meg (aki 2006 januárja óta áll az andoki ország élén), valamint Cristina Fernandez de Kirchner argentin és Daniel Ortega nicaraguai elnökök szintén 2007-ben kezdték meg mandátumaikat. Ortega már elérte, hogy tisztségét illetően adott jelölt korlátlan számban újraválasztható legyen, Morales pedig szintén módosítással érte el, hogy 2019-ig az elnöki székben maradhasson. Cristina Kirchner viszont már felhagyott ilyetén ambícióival. Korábban Hugo Chávez venezuelai elnök érte el, hogy korlátlan számban újraválasztható legyen, Manuel Zelaya hondurasi ex-elnök hasonló kísérlete miatt azonban politikai puccs áldozata lett 2009-ben.