Irak az összeomlás szélén

Az Iraki és Levantei Iszlám állam (ILIÁ) szélsőséges szunnita szervezet elleni egységre szólított fel televíziós beszédében Núri al-Máliki iraki kormányfő szombaton. Eközben Marie Harf, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint az USA és Irán közös érdeke az iszlamista lázadók visszaszorítása. Azonnali amerikai légitámadást sürgetett John McCain republikánus szenátor Irakban az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szunnita szélsőséges szervezet előretörésének megállítására. Hillary Clinton volt külügyminiszter globális következményektől óvott az iraki helyzettel kapcsolatban.

„Mindannyian egyazon vallás gyermekei vagyunk”, nincs helye a síiták és a szunniták közötti megosztottságnak – hangoztatta, és ígéretet tett arra, hogy visszavágnak az ILIÁ-nak. „Mi vagyunk a bátrak” – mondta az iraki miniszterelnök. Núri al-Máliki a Bagdadtól 130 kilométerre északra fekvő Szamarrában tartott beszédet. 

A hadsereget meglepte a szélsőséges szervezet gyors előretörése, sok katona elmenekült a dzsihádisták elől. A miniszterelnök azonban felszólította az irakiakat, hogy egységesen szálljanak szembe a terroristákkal. Az egész világ bízik az ILIÁ elleni harcunkban – mondta.

Núri al-Máliki közölte, hogy teljhatalommal ruházta fel az iszlamisták elleni harcban a hadsereg parancsnokát, aki bejelentette, hogy Szamarrából és környékéről indítják az ellentámadást. Az ILIÁ pénteken már kevesebb, mint száz kilométerre volt a fővárostól, amely felé három irányból, nyugat, észak és kelet felől közelít.

Szombaton fiatal iraki férfiak százai özönlötték el az önkénteseket toborzó bagdadi irodákat az ország síita egyházi vezetőjének felhívására, hogy csatlakozzanak a szunnita szélsőségesek elleni harchoz. Az önkénteseket a főváros keleti részébe vitték rövid kiképzésre. Máliki szerint hamarosan csatlakoznak a rendőrség által megerősített hadsereghez.

Az USA és Irán egy oldalra került

Harf szerint ugyanakkor Washington és Teherán nem lépett egymással közvetlen kapcsolatba és nem koordinálja tevékenységét az iraki kormány stabilizálása céljából. 

Barack Obama amerikai elnök a héten bejelentette: fontolóra vette, hogy légicsapásokat rendeljen el a Bagdad ellen vonuló és az al-Kaidával kapcsolatban álló Iraki és Levantei Iszlám Állam (Islamic State in Iraq and the Levant, ISIL) nevű szunnita fegyveres szervezet ellen. Teheráni források szerint az iráni Forradalmi Gárda az elmúlt napokban csapatokat küldött Núri al-Máliki kormányának megsegítésére.

„Nem tárgyalunk az irániakkal Irakról” – jelentette ki a szóvivő, hozzátéve ugyanakkor, hogy a két országnak közös érdeke az ISIL meggyengítése.

Az amerikai külügyminisztérium és a Fehér Ház képviselői hétfőn és kedden Genfben Teherán nukleáris programjának ügyében egyeztettek iráni diplomatákkal. A két ország tisztségviselői ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatban a jövő héten Bécsben is tárgyalnak.

Harf kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy vajon az iraki kérdés napirendre kerül-e majd Bécsben. Egyúttal kijelentette, hogy az amerikai kormány nem tudja megerősíteni az iráni Forradalmi Gárda jelenlétét az arab országban.

Mccain és Clinton is határozottabb fellépést vár a Fehér Háztól

McCain a CNN hírtelevíziónak adott, pénteken sugárzott interjújában úgy vélekedett, hogy Obama rossz tanácsokat kapott embereitől. Azt javasolta az elnöknek, hogy menessze biztonságpolitikai tanácsadóit, élükön Martin Dempsey tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével

Arra célozgatva, hogy az elnök a szíriai konfliktusba sem avatkozott be, McCain azzal vádolta a Fehér Házat, hogy ismét tétlen marad.

Arra a kérdésre, hogy a légi csapások mellett mit javasolna az elnöknek, az arizonai szenátor azt válaszolta: „Felültetném Petraeus tábornokot a következő iraki gépre”. Az iraki háborúban Petraeus vezette az amerikai csapatokat Bagdadba, és később jelentősen kivette a részét az ország újjáépítéséből. McCain szerint kevesen ismerik annyira Irakot, mint a tábornok. 

Hillary Clinton volt külügyminiszter ugyancsak pénteken úgy fogalmazott, hogy a romló iraki helyzet globális következményekkel járhat. Hard Choices című új könyvét népszerűsítő kampányának egyik állomásán a demokrata politikus ugyanakkor azt mondta, feltételeket kell támasztani az iraki vezetésnek, mielőtt egyáltalán felmerül a katonai segítségnyújtás lehetősége a szélsőséges iszlamisták feltartóztatására. 

Clinton úgy vélekedett, az Irakban kialakult állapotok kezelése kényes és nehéz kérdést jelent Washington számára, mert Amerikai nem vívhatja meg az irakiak harcát. Hozzátette, hogy egy működésképtelen, támogatás nélküli, autoriter kormányért harcolnának, és semmi értelmét nem látja annak, hogy ezért egyetlen amerikai életet is feláldozzanak.

Barack Obama korábban azt mondta: Iraknak a korábbinál nagyobb segítségre van szüksége az iszlamista lázadók legyőzéséhez. Az Egyesült Államok mérlegeli a lehetséges katonai lépéseket, ám ezeket megelőzően az irakiaknak ki kell dolgozniuk a megoldás tervét, mert problémáikat kívülről nem lehet megoldani – jelentette ki. Kizárta viszont annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen a közel-keleti országba, és hagyja magát belerántani a konfliktusba.