Obama: nincs szükségem kongresszusi felhatalmazásra Irakban

Barack Obama amerikai elnök szerdán közölte az amerikai törvényhozás demokrata és republikánus vezetőivel, hogy nincs szüksége új kongresszusi felhatalmazásra egy esetleges iraki katonai beavatkozáshoz, és csütörtökön pedig bejelentette, hogy egy átfogó cselekvési terv keretében mintegy 300 katonai tanácsadót küld vissza Irakba – foglalta össze az MTI washingtoni tudósítója.

„Amerikai harci egységek nem vesznek részt ismét az iraki harcokban” – hangsúlyozta a Fehér Házban Obama elnök.

Közölte, hogy az Egyesült Államok és Irak Bagdadban és az ország északi részén közös műveleti központot hoz létre. A Pentagonra hivatkozó sajtóértesülések szerint az amerikai katonák, akik a hadsereg zöldsapkásai és rangerei, valamint a haditengerészet SEAL egységeiből kerülnek ki, az iraki hadosztályok főhadiszállásain folytatnak majd tanácsadói, hírszerzői és kiképzői tevékenységet.

Az iraki fegyveres erők tanácsadókkal való ellátása mellett az Egyesült Államok megerősítette bagdadi nagykövetségének védelmét, növelte a térségbeli hírszerző és megfigyelő tevékenységét – amelynek eredményeit megosztja az iraki kormánnyal -, növelte az iraki fegyveres erőknek nyújtott támogatást és katonai eszközöket vont össze a régióban, amelyekkel szükség esetén képes lesz majd célzott csapásokat mérni az Irakban jelentős területeket elfoglaló Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű, szélsőséges iszlamista milíciára.

Fehér Ház vs. Kongresszus

Noha a fehér házi közlemény hangsúlyozta, hogy Obama folytatni fogja a kongresszussal kezdett konzultációt, a törvényhozás több tagja, aki részt vett a vele folytatott találkozón, úgy érezte, hogy megbeszélés célja pusztán az volt, hogy az elnök ismertesse velük az Irakban kialakult helyzetet és közölje: a cselekvéshez nincs szüksége további kongresszusi határozatokra. Barack Obama ugyanakkor nem bocsátkozott részletekbe azzal kapcsolatban, hogy konkrétan mit kíván tenni.

A találkozót megelőzően Chuck Hagel védelmi miniszter és Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke egy szenátusi meghallgatáson arról számolt be, hogy a Pentagonnál lehetséges amerikai lépések sorának részleteit dolgozzák ki Irak stabilizálása érdekében. Ezek közé tartozik, hogy légi csapást mérjenek az ország északi és nyugati területein jelentős harci sikereket elért szunnita militánsokra.

Hagel és Dempsey egyaránt leszögezte, hogy az iraki kormány által sürgetett légicsapáshoz több hírszerzési adatra lenne szükség az ISIL-ről. Mindketten egyetértettek azzal, hogy az iraki válság fenyegetést jelent az amerikai regionális érdekekre és az Egyesült Államok területét is érintő fenyegetés alakulhat ki abban az esetben, ha az al-Kaidával szövetséges iszlamisták megvetik a lábukat Észak-Irakban és Szíriában.

Joe Biden alelnök a Fehér Ház közleménye szerint szerdán telefonon tárgyalt Núri al-Máliki iraki elnökkel, Oszama al-Nudzsaifi parlamenti elnökkel és a kurdisztáni régió elnökével, Maszúd Barzanival. Biden mindhárom megbeszélés során hangsúlyozta a nemzeti egység fontosságát az ISIL-lel szembeni fellépésben, valamint kitért arra, hogy koordinációra van szükség a biztonsági kérdésekben, és az iraki alkotmány égisze alatt sürgősen új kormányt kell alakítani.

Biden kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész növelni támogatását az ISIL elleni harcban, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Málikinak és a többi iraki vezetőnek befogadó módon kell kormányoznia. Az amerikai alelnök méltatta, hogy Bagdadban a nemzeti közösségek vezetői egyhangúlag elfogadott határozatban szögezték le: az ISIL minden iraki ellensége és minden önkéntesnek a meglévő törvényekre és biztonsági struktúrákra támaszkodva részt vennie a helyi közösségek védelmében. 

A CNN úgy értesült, hogy amerikai repülőgépek felderítő tevékenyégbe kezdtek Irak felett. A drónokkal történő légi felderítés már napok óta folyik.