Gázai konfliktus: megerősítették a tűzszüneti megállapodást

Mahmúd Abbász palesztin elnök, a két fél között közvetítő Egyiptom, valamint az izraeli média is megerősítette, hogy a Gázai övezetben harcoló feleknek sikerült hosszú távú tűzszüneti megállapodást kötniük kedden.

A fegyvernyugvás egyiptomi közlés szerint hét órakor (közép-európai idő szerint hat órakor) lépett életbe. Ezzel szemben egyes izraeli értesülések szerint a tűzszünet helyi idő szerint éjféltől kezdődik.

Az MTI jeruzsálemi tudósítójának jelentése szerint hat óra után még több percig lőtték rakétákkal a Gázai övezetből az azzal szomszédos izraeli településeket. Izraelben egy kibuctaggal néhány perccel a tűzszünet életbe lépése előtt végzett egy gránátlövedék, amely három másik civilt is megsebesített, egyiküket súlyosan.

Korábban a Gázát uraló Hamász radikális palesztin szervezet szóvivője azt mondta, hogy a felek határozatlan idejű tűzszünetet kötöttek. Az egyiptomi közvetítéssel létrejött egyezség értelmében Izrael lazítani fog Gáza blokádján, és be fogja engedni a segélyszállítmányokat és az újjáépítéshez szükséges anyagokat a területre.

A gázaiak kedd este zöld hamászos zászlókkal az utcákra vonultak, a levegőbe leadott lövésekkel, tűzijátékkal, utcai felvonulásokkal ünneplik a tűzszünet életbe lépését.

Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter sajtóközleménye szerint Egyiptom végleges tűzszüneti megállapodásra szólította fel a szembenálló feleket, az „ártatlan lelkek megóvása, és a vérontás beszüntetése” érdekében. A fegyvernyugvás feltételei megfelelnek az egy hónappal ezelőtt benyújtott egyiptomi indítvány és a 2012-ben Kairó közvetítésével született tűzszüneti megállapodásban foglaltaknak – áll a jelentésben.

Izrael hivatalosan nem kommentálta a tűzszünetet. Az ottani média, illetve több nemzetközi hírügynökség magas rangú izraeli tisztségviselőkre hivatkozva mindenesetre azt írta, hogy Izrael is elfogadta a fegyvernyugvást.

A megállapodás értelmében a Gázai övezet blokádjának további lazításáról, illetve egyéb vitás ügyekről a jövő hónapban kezdenek közvetett tárgyalásokat a felek, szintén egyiptomi közvetítéssel.

A 2007 óta tartó gázai blokád feloldása a Hamász legfőbb feltétele volt a tárgyalások során. Ugyanakkor Izrael és Egyiptom is kockázatosnak tartja a gázai határ megnyitását, attól tartva, hogy az megkönnyítené a Hamász számára a fegyverekhez való hozzájutást.

A július 8-án kirobbant gázai konfliktusban több mint 2100 palesztin vesztette életét, Izrael 64 katonát és öt civilt vesztett. Az 1,8 milliós Gázában a helyi hatóságok szerint több mint félmillió embernek kellett elmenekülnie otthonából.

A kedden megkötött tartós gázai tűzszüneti megállapodás főbb pontjai:

– A Hamász és a Gázai övezetben tevékenykedő más fegyveres csoportok leállítják rakéta- és aknavető-támadásaikat Izrael ellen;

– Izrael leállítja légi és szárazföldi hadműveleteit az övezet ellen;

– Izrael több gázai határátkelőt nyit meg az árucikkek előtt, beleértve a humanitárius segélyt, az újjáépítéshez szükséges eszközöket;

– Egy külön, kétoldalú megállapodás alapján Egyiptom megnyitja 14 kilométeres gázai határát Rafahnál;

– A Mahmúd Abbász elnök vezette Palesztin Hatóság veszi át a határátkelők igazgatását a Hamásztól. Izrael és Egyiptom reménye szerint ez megakadályozza, hogy fegyver, lőszer, és a kettős célra használható áru áramoljon be az övezetbe;

– A Palesztin Hatóság fogja összehangolni az újjáépítési erőfeszítéseket a külföldi adományozókkal, köztük az Európai Unióval;

– Izrael várhatóan keskenyebbre szabja az övezet határán belül húzódó biztonsági zóna szélességét. Ez a jelenlegi 300 méterről 100 méterre csökken, ami lehetővé teszi az övezet lakóinak a határhoz közel fekvő termőföldekhez való hozzáférést.

– Izrael kiterjeszti az övezet halászati zónáját a jelenlegi három mérföldről hat mérföldre, ha a tűzszünetet betartják. A palesztinok távlatilag szeretnék elérni a nemzetközileg előírt 12 mérföldes tengeri határt.

Hosszabb távon, további tárgyalásokon meg kell még vitatni a következő kérdéseket:

– A Hamász azt akarja, hogy Izrael engedjen szabadon több száz palesztint, akiket akkor vettek őrizetbe, amikor Ciszjordániát átkutatták három elrabolt izraeli fiatal után. A meggyilkolásuk miatt tört ki az ötven napos háborúskodás. A Hamász kezdetben tagadta, hogy köze lett volna az emberrabláshoz, de az egyik Törökországba menekült vezetőjük elismerte, hogy a Hamász követte el;

– Abbász elnök, a Fatah palesztin mozgalom vezetője azoknak a súlyos börtönbüntetésüket töltő palesztinoknak az elengedését akarja, akikről már megállapodtak, de a palesztin-izraeli béketárgyalások megszakadása miatt mégsem kerültek szabadlábra;

– Izrael azt követeli, hogy a Hamász és a többi gázai palesztin fegyveres csoport adja át a háborúskodás során elesett izraeli katonák maradványait és személyi ingóságait;

– A Hamász kikötőt szeretne építeni Gázában, hogy árukat és személyeket lehessen ki- és bevinni az övezetbe. Izrael régóta ellenzi ezt, de változhat az álláspontja, ha abszolút biztonsági garanciákat kap;

– A Hamász el akarja érni bizonyos zárolt számlák megnyitását, hogy kifizethesse a rendőrök és közalkalmazottak december óta jórészt elmaradt bérét;

– A palesztinok újjá akarják építeni az övezetben a Jasszer Arafatról elnevezett nemzetközi repülőteret, amely 1998-2000 között működött, de be kellett zárni, mert Izrael lebombázta.