Tusk lehet Van Rompuy utódja

Úgy tűnik, Donald Tusk lengyel miniszterelnök az egyetlen jelölt az Európai Tanács elnökének, és ha csak az utolsó pillanatban nem történik valamilyen váratlan fejlemény, az állam- és kormányfők őt választják meg szombaton Herman Van Rompuy utódjának – közölték pénteken jól értesült források. Ezzel az olasz Federica Mogherini előtt is megnyílhat az út a kül- és biztonságpolitikai képviselői poszt elnyeréséhez.

Bennfentes források pénteken tudni vélték, hogy a lengyel Donald Tusk az egyetlen jelölt Herman van Rompuy utódlására az Európai Tanács élén. „Ha csak nem történik valami egészen váratlan dolog, a lengyel miniszterelnök léphet a decemberben távozó EiT-elnök nyomdokaiba” – idézett a varsói Rzeczpospolita nevű újság egy nevének mellőzését kérő tanácsi forrást, aki szerint a konzultációk során senkinek nem volt kifogása Tusk személye ellen.

Illetékesek pénteken biztosak voltak abban, hogy Herman Van Rompuy egyetlen nevet fog szombaton a tagállamok vezetői elé terjeszteni, amikor azok délután rendkívüli csúcson találkoznak, hogy a leendő európai tanácsi elnök és a kül- és biztonságpolitikai főképviselő kinevezéséről döntsenek.

Egyes korábbi várakozásokkal ellentétben ugyanakkor plenáris szinten nem vitatják majd meg a következő Európai Bizottság összetételét, esetlegesen egyes kulcstárcák birtokosait, a kijelölt bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a vezetők – akiknek aztán a parlamenti jóváhagyás után hivatalosan ki kell majd nevezniük a biztosi testületet – ne ártsák magukat bele ebbe a kérdésbe.

A Donald Tusk körül kialakulni látszó konszenzus ugyanakkor egy csapásra megnyithatná az utat Federica Mogherini olasz külügyminiszter kinevezése előtt öt évre a kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztra. A Tusk-Mogherini párosítással ugyanis megfigyelők szerint létrejöhet a minimálisan szükséges egyensúly a különböző – pártpolitikai, földrajzi és nemi – szempontok között, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne a személyi ügyekben a döntés.

Donald Tusk ugyanis egyfelől a jobbközép néppárti politikai családot képviseli, és – ami még fontosabb – Közép- és Kelet-Európa jelöltjének számít az egyik kulcspozícióba. Márpedig a júliusi csúcson nyilvánvalóvá vált, hogy a földrajzi egyensúly nélkül nem lesz megállapodás. Tusk megválasztása ráadásul vélhetően megtörheti a lengyelek és a baltiak ellenállását az olasz Mogherinivel szemben, akit az előbbi országok túlságosan oroszbarátnak tekintenek, ezért mostanáig elfogadhatatlan volt számukra Catherine Ashton utódjaként.

Federica Mogherini javára szól ugyanakkor, hogy szocialista párti és nő, két olyan körülmény, ami ugyancsak abszolút megkerülhetetlennek tűnik ahhoz, hogy mindenki elégedetten álljon fel a tárgyalóasztaltól. Igaz, a liberálisok ebben az esetben hoppon maradhatnak: parlamenti frakcióvezetőjük, Guy Verhofstadt erre az eshetőségre felkészülve néhány napja már el is utasított egy ilyen forgatókönyvet. Ők azonban egyedül nincsenek abban a helyzetben, hogy betartsanak majd az EP-ben.

Elemzők ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy ha Tusk mégsem vállalná, akkor egy balti ország jelöltje, leginkább a lett Valdis Dombrowskis lehetne a befutó. Ennek esélyei azonban mostanra jelentősen lecsökkentek – tették hozzá.

A diplomáciában viszonylag tapasztalatlan olasz külügyminiszternek is van elvileg még egy ellenfele, a bolgár Krisztalina Georgieva, aki nem csak jó hírnévnek és közmegbecsülésnek örvend, de többen támogatják is. Igaz, Tusk befutása után aligha lenne esélye, hiszen az EU keleti fele ezzel már ki lenne fizetve.

Donald Tusk neve már a legutóbbi, júliusi soron kívüli csúcstalálkozón is előtérbe került, miután Angela Merkel állítólag hosszasan győzködte arról, hogy vállalja el a megbízatást. A lengyel kormányfő ettől sokáig ódzkodott, azonban már júliusban sem mondott kerek-perec nemet. A hét első felében feltűnést keltett, hogy David Cameron brit miniszterelnök is beállt Tusk mögé, és szóvivője útján jelezte, hogy rá kíván szavazni.

Nevük mellőzését kérő források azt is biztosra veszik, hogy Donald Tusk – ha konszenzussal tényleg Herman Van Rompuy utódjává választják a kollégái – az euróövezeti tagállamok döntése alapján arra is elnyerné a jogot, hogy 2014. december 1. és 2017. május 31. között (tehát két és fél évre) egyúttal az Eurócsúcsokon is elnököljön. Ez azért figyelemreméltó, mert Lengyelország nem tagja jelenleg az eurózónának, így egy kívülálló ország politikusa először részesülne ilyen közel sem csak jelképes kegyben.

Diplomáciai források szerint az állam- és kormányfők szombaton még nem hoznak döntést újabb gazdasági szankciókról az Ukrajnában egyre nyíltabban beavatkozó Oroszország ellen, hanem kiadják az Európai Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak a büntetőintézkedések következő körének előkészítését.