A NATO távozó főtitkára nem hiszi, hogy Oroszország azonnali fenyegetést jelentene a szövetség tagjaira, és továbbra is elképzelhetőnek tart egy politikai kiegyezést Ukrajna ügyében Moszkvával. Anders-Fogh Rasmussen szerint az Iszlám Állam cselekményei majdnem kimerítik a népirtás fogalmát, ami a nemzetközi jog szempontjából legitimmé teszi a terrorszervezetre mért fegyveres csapást.
A Nyugatnak sohasem szabad elfogadnia egy újabb befagyott konfliktus létrejöttét, ezúttal Kelet-Ukrajnában, ami Oroszországnak érdekében állna – jelentette ki hétfőn október elsejei távozása előtti utolsó brüsszeli fellépésén az észak-atlanti szövetség főtitkára.
A dán Anders-Fogh Rasmussen hozzátette, hogy Moszkva lépései – amelyek véleménye szerint a Kreml valamennyi nemzetközi kötelezettségvállalását megsértették – egy orosz érdekszféra létesítésére irányulnak, továbbá arra, hogy megakadályozzák Oroszország közeli szomszédainak a NATO-hoz vagy az Európai Unióhoz való közeledését.
„Nyilvánvaló, hogy Oroszország valamennyi nemzetközi kötelezettségvállalását megsértette. Mindazonáltal nem hiszem, hogy Moszkva azonnali veszélyt jelentene a szövetségeseink számára. Az oroszok tisztában vannak ugyanis a szövetségesek kollektív védelmére vonatkozó elveinkkel” – hangsúlyozta a főtitkár, aki öt év után október 1-jén távozik az atlanti szervezet éléről. Rasmussen ugyanakkor ezért is fontosnak nevezte azt, hogy a NATO hiteles elrettentő lépéseket tegyen, ahogy arról a néhány nappal ezelőtti walesi csúcstalálkozón döntések is születtek.
Arra a kérdésre, hogy a NATO miért tartja indokoltnak katonai erő alkalmazását a földrajzilag tőle távolabb lévő iszlám szélsőségesekkel szemben, miközben a stratégiai érdekeit jobban fenyegetni látszó Oroszországgal szemben nem, Rasmussen úgy vélte, hogy Ukrajnában a politikai megoldás a helyes válasz, és ha Moszkvában megvan erre a politikai akarat, akkor ez nyélbe üthető. Ezzel szemben az Iszlám Államot (ISIS) olyan terrorista csoportosulásnak tartja, amellyel semmi esély nincs a tárgyalásos megegyezésre.
A NATO főtitkára szerint az iszlám szélsőségek akciói majdnem kimerítik a népirtás fogalmát, és a jogos önvédelem is komolyan felmerül. Ezért a politikus külön ENSZ biztonsági tanácsi határozat nélkül is legitimnek tartaná az ISIS elleni katonai fellépést, amire szerinte az ENSZ Alapokmánya a fenti okok miatt lehetőséget ad.
A korábbi dán kormányfő hangsúlyozta, hogy a katonai szövetség nem vesz részt az iszlám szélsőségesek elleni katonai csapásokban, ám az iraki kormány felkérése esetén kész segítséget nyújtani a védelmi képességek fejlesztésében, koordinációs szerepet ellátni az iszlamisták elleni nemzetközi koalícióban résztvevő NATO-szövetségeseknek, és hírszerzési információkkal hozzájárulni a külföldről Európába visszatérő harcosok jelentette veszély kezeléséhez.
„Az elnyomással szembeni fellépés elmulasztása újabb elnyomást von maga után, ez a lecke, amit a 20-ik században megtanultunk” – jelentette ki Rasmussen, aki külön is kihangsúlyozta, hogy a nyugati civilizáció „ma a liberális demokráciánkat elutasító erőkkel konfrontálódik”.
A líbiai „tavasz” kudarca kapcsán megjegyezte, hogy a szövetség elvégezte a számára kijelölt katonai feladatot, de a nemzetközi közösség az ENSZ vezetésével „túl keveset és túl későn” cselekedett, hogy a civil társadalmat segítse.
A NATO főtitkára szerint a szövetségnek ugyan a diplomácia jelentette puha erőt kell előnyben részesítenie, de saját értékei és érdekei védelmében nem rettenhet vissza a katonai erő alkalmazásától sem, ha a helyzet úgy kívánja. Azt is leszögezte, hogy a NATO ajtaja nyitva áll új tagok előtt, és senki (egyetlen külső ország) sem kaphat vétójogot a tagfelvétellel kapcsolatban. A főtitkár külön is megemlítette, hogy Montenegró lehet a következő csatlakozó ország.
Anders-Fogh Rasmussen azt is aláhúzta, hogy amennyiben Skócia a csütörtöki népszavazáson a függetlenség mellett dönt, akkor új államként a felvételét kell kérnie az atlanti szervezetbe, ahol ugyanazok a szabályok vonatkoznának rá is, mint minden más tagjelöltre.
Kitekintő / Bruxinfo.eu