Megegyeztek a felek Jemenben

A harcok befejeződni látszanak, a huszik ígéretet kaptak követeléseik teljesítésére, azonban Manszúr Hádi államfő a síita huszik problémájának orvoslásával új ellenfelet kaphat, mégpedig a szunnitákat. Emellett ismét bebizonyosodott, hogy az átmenet folyamata az összeomlás szélén áll, így komoly feladatok várnak az új kormányra, amennyiben helyre akarja állítani az ország stabilitását.

Megszületett a megállapodás a huszi lázadók és a jemeni kormány között, amely véget vet a hetek óta uralkodó politikai káosznak az országban, írja a BBC. 

A megállapodás szerint Manszúr Hádi államfő egy hónapon belül új kormányt állít fel, amelyben a huszik és a déli szeparatisták is helyet kapnak. Emellett három napon belül az elnök kinevez egy huszi, illetve egy a déli területekről érkező tanácsadót, valamint egy új miniszterelnököt. Az egyezményben továbbá rögzítették egy új alkotmány elfogadásának lehetőségét is, olvasható az al-Jazeera portálján. 

Az egyezség néhány órával azután történt, hogy Mohamed Salem Basindwa korábbi miniszterelnök benyújtotta lemondását, ezzel utat nyitva a tárgyalások megkezdésének a két fél között. 

Az új nemzeti egységkormány felállítása a huszik egyik legfőbb követelése volt. Úgy tűnik tehát, hogy a csoport erőszakos cselekményei sikerre vezettek, és míg korábban egy kevésbé meghatározó mozgalomként tartották számon, amely Észak-Jemenben meghatározó, most egyértelmű győzelmet arattak, és a jemeni politikai élet egy meghatározó szereplőjévé váltak. 

Azonban nagy kérdés, hogy követelésük teljesítésével elhagyják-e a fővárost, valamint feladják-e az elmúlt hónapokban megszerzett területeket. Adam Baron Jemen-szakértő úgy fogalmazott, hogy „figyelembe véve a huszik nagyszabású győzelmeit, amiket az elmúlt napokban elértek, nehéz elképzelni, hogy feladják Amrant, illetve al-Jawf kormányzóságot komoly ellenjuttatások hiányában.” Hozzátette még, hogy „a kormány valószínűleg nem akar vagy nem képes ilyen engedményeket tenni.”

Elmondható, hogy Manszúr Hádi elnök pozíciója is meggyengült, hiszen a huszik előrenyomulásának eredményeként kénytelen volt engedni. Ugyanakkor a legnagyobb vesztesei a megállapodásnak a szunnita törzsek, főleg a meghatározó iszlamista Iszláh párt. Valószínűtlennek tűnik, hogy e szereplők hosszú távon elfogadják a jelenlegi helyzetet. 

Manszúr Hádi elnök korábban puccskísérletnek nevezte a lázadók cselekményeit, azonban vasárnap csatlakozott a ceremóniához, ahol Husszein al-Ezzi – huszik politikai kapcsolatainak vezetője – aláírta az egyezményt, amely Jamal Benomar ENSZ különmegbízott közvetítésével jött létre. A megállapodás értelmében a husziknak vissza kell adni minden megszállt kormányzati illetve katonai épületet, azonban még nem világos, hogy ennek eleget tesznek-e a lázadók. 

Hádi elnöknek komoly problémával kellett szembenéznie: ő maga Dél-Jemenből származik, az ország északi részén alacsony a támogatottsága, továbbá a legfőbb katonai vezetők is síiták. Ennek tudatában nem kívánt egy hosszú távú konfliktusba belekeveredni a síita huszikkal, hiszen az gyorsan pozíciójának elvesztésével járhatott volna. Ugyanakkor a huszik követeléseinek teljesítésével a szunnitákkal kerülhet éles ellentétbe, akik gyengeséggel és területek elvesztésével vádolják az államfőt, így könnyen lehet, hogy a következő „ellenfelek” a főbb szunnita erők lesznek – elemezte a helyzetet Hashem Ahelbarra, az al-Jazeera jemeni tudosítója.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a 2012 óta tartó politikai átmenet folyamata az összeomlás küszöbén áll. Nagy kérdés, hogy a jelenlegi konstrukció – új kormány a huszik és a déli szeparatisták részvételével, esetlegesen új alkotmány – képes lesz-e hosszú távon nyugalmat és stabilitást biztosítani a dél-arábiai országnak. Adam Baron szerint a legfőbb kérdés az, hogy a politikai erők belátják-e az átmenet folyamatának kudarcát és képesek-e a megfelelő eszközökkel megállítani az ország hanyatlását.