Mexikóval és Brazíliával is megerősítettük külgazdasági kapcsolatainkat

A napokban a magyar külgazdasági diplomácia újabb két sikert könyvelhetett el Latin-Amerika vonatkozásában: Mexikóban a jövő évi V4-Mexikó külügyminiszteri találkozót készítették elő, kidolgozva a kapcsolódó munkatervet is, míg Brazíliában kereskedőház nyitotta meg a kapuit, amely a hazai kis- és középvállalkozások export-tevékenységének elősegítésére hivatott.

Múlt pénteken került megrendezésre az első Mexikó-Visegrádi Négyek Találkozó, amely újabb lépése volt az egymás közötti kapcsolatok megerősítésének. Mexikói részről a Külügyminisztérium, az Energetikai és Gazdasági Minisztérium munkatársai, valamint a ProMexico nevű gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatokat előmozdító ügynökség és az Állami Villamosenergia Bizottság képviselői vettek részt az eseményen. A V4 képviseletét mindeközben országaik külügyminisztériumainak politikai igazgatói, továbbá a szlovák, a magyar, a lengyel és a cseh mexikóvárosi nagykövetségek küldöttei alkották.

„Visegrádi márka”

A találkozót megnyitó beszédében Carlos de Icaza külügyminiszter-helyettes kiemelte, hogy a mexikói stratégia részét képezi a közép-európai térséggel való politikai párbeszéd megerősítésére. Icaza elismerően beszélt a V4-ek gazdasági teljesítményéről, növekvő politikai súlyukról az Európai Unión belül, illetve azon erőfeszítéseikről, hogy a „Visegrád-márkát” határaikon túl is népszerűsítsék.

A tárgyalások során Mexikó és a V4 képviselőinek, a két fél közötti hasonlóságok és a kínálkozó lehetőségek megvitatásán túl egy olyan munkaterv pontjairól sikerült megegyezniük, amely politikai elemek mellett a magánszféra közötti kölcsönös kapcsolatok megerősítését és új tudományos-műszaki együttműködési projekteket is magába is foglal a jövő évre vonatkozóan.

A pénteki megbeszélések pedig egyfajta előkészítő ülésként is szolgáltak a jövő évben esedékes miniszteri szintű találkozó előtt.

2004 és 2013 között a Visegrádi Csoport államai és Mexikó közötti kétoldalú kereskedelem 600 százalékkal növekedett, köszönhetően a kereskedelemfejlesztési ügynökségek közös munkájának, valamint a visegrádi országok autó-, építő-, valamint az élelmiszeripába érkezett mexikói befektetéseknek.

Magyarország-Mexikó

Amint arról korábban már a Kitekintő is beszámolt, az idén megalakult a Mexikói-Magyar Kereskedelmi Kamara (MexCham), amelynek alapvető küldetése a két ország közötti külkereskedelmi és befektetési kapcsolatok ösztönzése. Hazánk 2007-ben kötött gazdasági együttműködési megállapodást Mexikóval, az első gazdasági vegyes bizottsági (GVB-)ülésre pedig 2011 februárjában került sor Budapesten.

Számos témakörben jött létre további egyezmény Magyarország és Mexikó között az elmúlt években: például az állategészségügy, a tudományos együttműködés, a turizmus és vízummentesség, valamint a kettős adóztatás elkerülésének területe. Már több éve folynak az egyeztetések egy beruházás-védelmi egyezmény megkötéséről (az uniós „nem” miatt azonban ez eddig még nem jöhetett létre), amely kölcsönös jogi biztosítékot garantálna a két fél befektetőinek, és nagyban elősegítené a befektetések növekedését, amelyek eddig magyar oldalról igen szerények voltak: a budapesti mexikói nagykövetség adatai szerint 1999 és 2013 között összesen 33 magyar tulajdonú társaság eszközölt különböző beruházásokat körülbelül 2,5 millió dollár értékben (itt meg kell jegyezni, hogy például Csehország tízszer ennyit fektetett be ezen idő alatt), elsősorban a gyáripar és a vendéglátás terén.

Mindeközben Brazíliában

A magyar külgazdasági célok latin-amerikai megvalósításának egyik újabb állomásaként múlt pénteken megnyitották a Rio de Janeiro-i kereskedőházat. Mexikó után ugyanis Brazília hazánk második legnagyobb kereskedelmi partnere Latin-Amerikában.

Az MTI információi szerint Magyarország többek között közúti járműveket, számítógépeket, gépjármű motorokat, szerves vegyi termékeket, gyógyszereket, mobiltelefonokat, valamint izzólámpákat exportál Brazíliába. De emellett a latin-amerikai országban igény mutatkozik az olyan építőiparhoz kapcsolódó termékekre és technológiákra is, mint az üvegbeton, a gyorsépítésű technológiák és szennyvíztisztítók. Ezen kívül keresettek a vasúti és kikötői infrastruktúra fejlesztéséhez köthető termékek, valamint a reptéri infrastruktúra kiépítéséhez használt berendezések, illetve az orvosi felszerelések és a gyógyszerkészítmények.

A mexikói relációhoz hasonlóan az elmúlt években a kétoldalú magyar-brazil kereskedelem is folyamatosan bővülő tendenciát mutat. A globális gazdasági válság ellenére fokozódott a magyar export dinamikája, hiszen a brazil gazdaság teljesítménye a válság első éveiben is kiemelkedő volt.

A Rio de Janeiro-i iroda így már egyike annak külhoni kereskedőház-hálózatnak, amely a hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének elősegítése érdekében az év végéig további 11, vagyis összesen 25 irodává fog bűvülni.

Latin-Amerika kapcsán azonban „nem feltétlenül termékskálákban kell gondolkodni” – erre még az év elején mutatott rá az akkori Külügyminisztérium, kiemelve, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I), valamint a felsőoktatási (elsősorban a műszaki, orvostudományi, állatorvos-tudományi és természettudományi képzés) területek komoly lehetőségeket kínálnak hazánk számára. Előbbi kapcsán megemlítve Chilét, amely nyitott a kutatási együttműködésre; utóbbi kapcsán pedig a brazil „Tudomány Határok Nélkül” ösztöndíjprogram sikereit.

Ezúton köszönjük a budapesti Mexikói Nagykövetség segítségét a cikk összeállításában!