Szeptember 29-én megrendezésre került a IV. Kaszpi Csúcstalálkozó. A Kaszpi-tenger jogállása mellett többek között szó volt olyan fontos gazdasági kérdésekről is, mint például egy kaszpi-tengeri szabadkereskedelmi övezet létrehozása, valamint annak lehetőségeit is megvitatták, miként lehetne a térség államainak gazdaságát becsatornázni az nyugat-európai kereskedelembe. A találkozón e mellett nagy hangsúlyt fektettek a részt vevő államok a Kaszpi-medence biztonságának fokozására is.
Az elvárások
Az orosz vezetés azt várta a találkozótól, hogy a számos aláírásra kerülő dokumentum között szerepel majd egy olyan politikai nyilatkozat, mely a Kaszpi-tenger jogállásáról szóló jövőbeli egyezmény alapját adhatja meg.
„A Kaszpi államok közötti kapcsolatok hagyományosan a barátság és a jó szomszédság szellemében fejlődnek. Tiszteletben tartjuk egymás jogos érdekeit. Az üzleti közösségeink közötti partnerség a közös elveken alapul”- állnak Putyin szavai abban az üzenetben, melyet a találkozót megelőzően küldött ki a vendégek és résztvevők számára a Kreml sajtóirodája.
Putyin orosz elnök bízott abban, hogy a fórumon kidolgozásra váró kezdeményezések erősíteni fogják az együttműködést, valamint elősegítik a határoló országok üzleti közösségei közötti kapcsolatok fejlődését – írta az ITAR TASS.
Az elrendezésre váró kérdések a halászati övezetek felosztása mellett a kaszpi-tengeri csővezetékek kialakítása, valamint a térség biztonságának fokozása köré szerveződtek. Putyin a csúcstalálkozó ideje alatt külön megbeszéléseket is tervezett tartani Irán, Türkmenisztán és Azerbajdzsán elnökeivel.
A találkozó eredményei
Ilyen előzményekkel került sor szeptember 29-én, hétfőn a IV. Kaszpi-tengeri Csúcstalálkozóra. Aláírásra került a várakozásoknak megfelelően egy olyan politikai nyilatkozat, mely felvázolja a jövőbeli megállapodásokat és együttműködési kereteket a régióban- jelentette a RIA hírügynökség. A megállapodás alapján a Kaszpi-tenger vize tizenöt tengeri mérföldig, illetve tíz „halászati” mérföldig az érintett állam szuverén tengeri területének minősül.
A fentiek mellett a gazdasági versenyképesség is megbeszélés tárgyát képezte. Felmerült annak a lehetősége, miszerint a részt vevő államoknak szándékában áll egy, a Kaszpi-tengert körülölelő vasútvonal megépítése, mely jelentősen redukálná mind az áruszállítás anyagi terheit, mind annak időtartamát, mely a térség gazdasági versenyképességére lenne pozitív hatással.
További prioritásként tűzték ki egy észak-dél közlekedési folyosó kialakítását, mely a dél-ázsiai országokat csatornázná be a nyugat-európai kereskedelembe Oroszországon és a Kaszpi-tengeren keresztül.A térség biztonságának fokozásával kapcsolatosan szintén született egy nyilatkozat, mely szerint az érintett államok fenntartják a fegyveres erők egyensúlyát a térségben, valamint az „ésszerű hatékonyság” keretein belül biztosítják saját védelmi kapacitásuk fejlesztését. A résztvevő államok kihangsúlyozták, hogy a Kaszpi-tengerrel kapcsolatos minden kérdést kizárólag egymás között kívánnak megoldani. A Kaszpi-medencében. csakis a parti államoknak van joga fegyveres erőket állomásoztatni, illetve bármi nemű katonai tevékenységet folytatni.
A RIA hírügynökség szerint Nazarbajev kazah elnök javaslatot tett annak megfontolására, hogy az érintett államok a közeljövőben létrehozzanak egy szabadkereskedelmi zónát a Kaszpi-tenger térségében.
„A világpiaci helyzetet figyelembe véve, megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy az országaink gazdaságát közelebb vigyük ahhoz, hogy bevonják egymást a kölcsönös kereskedelembe. Mielőtt a Kaszpi-tenger jogi státuszának szabályozóit lefektetnénk, a közös gazdasági tevékenység alapjaiban kell megállapítani. Azt javaslom, vizsgáljuk meg egy esetleges Kaszpi-tengeri szabadkereskedelmi övezet létrehozásának lehetőségét”- mondta Nazarbajev.
Putyin egy 2016-ra tervezett közös mentési gyakorlat lehetőségét vetítette elő az országok rendkívüli reagálási csapatainak részvételével. Az orosz elnök kifejtette: „A gyakorlat lehetőséget adna az öt állam számára, hogy gyakorolhassák a figyelmeztető eljárás menetét, valamint a koordinációt a mentőegységek között”.
Látható, hogy számos politikai nyilatkozat született a csúcstalálkozón, azonban igazi áttörést ismét nem sikerült elérni. Továbbra sincs megegyezés a határokkal kapcsolatosan, valamint a kaszpi-tengeri energiaszállítás kérdésében nem sikerült konszenzusra jutni Asztrahánban.
Ennek ellenére Putyin elnök sikeresnek tartja a találkozót és optimistán tekint az ötödik csúcstalálkozóra, biztos benne, hogy a Kaszpi-tenger jogi státuszát rendező egyezményt, ha Asztrahánban nem is, Kazahsztánban sikerül majd elfogadni – adta hírül az ITAR TASS hírügynökség.