További légitámadásokat sürgetnek a Kobane városát védő kurdok, miután egyre kevesebb fegyverrel és lőszerrel rendelkeznek, a dzsihadisták pedig egyre mélyebbre nyomulnak be a városba. Törökország ugyan vállalta a mérsékelt szíriai erők kiképzését, de közvetlen segítséget nem küld Kobanéba, emiatt pedig a kurd vezetők a lázadás kiújúlásával fenyegetik Ankarát.
A Kobane városát védő kurdok az USA vezette koalíciót a légitámadások kiterjesztésére sürgetik az Iszlám Állam harcosai ellen. Elmondásuk szerint az elmúlt napokban végrehajtott légicsapások komoly veszteséget mértek a dzsihadistákra, ugyanakkor az elmúlt két napban egyre kevésbé hatékonyak, írja a Reuters.
A várost védő egyik kurd tiszt a Reutersnek elmondta, hogy az utcai harc jelentősen megnehezíti a harci gépek számára, hogy pontosan a dzsihadisták állásaira mérjenek csapásokat. Esmat al-Sheikh, a helyi kurd erők főparancsnoka úgy fogalmazott: „A házak közti harc a probléma. A légitámadások kedveznek nekünk, de az Iszlám Állam tankokat hoz keletről. Eddig nem láttuk őket tankokkal felszerelve, de tegnap láttunk egy T-57-est.”
A várost védő kurdoknak gyors segítségre lenne szüksége, hiszen folyamatosan fogynak ki lőszerekből és fegyverekből. A dzsihadisták könnyen képesek biztosítani az utánpótlásukat „hátországukból”. Mind harci eszközöket, mind pedig harcosokat irányítanak át Kobane városa felé. A kurdok számára azonban ez nem lehetséges.
Staffan de Mistura ENSZ-megbízott pénteken kijelentette, hogy emberek tízezreit fogják lemészárolni, ha Kobane elesik, miután az Iszlám Állam harcosai mélyen benyomultak a városba, elfoglalva a kurdok főhadiszállását.
Az ENSZ-megbízott az esetet a bosznia város, Srebrenica esetéhez hasonlította, ahol a szerbek nyolcezer muszlimot öltek meg 1995-ben. Ez a világháború óta Európa legvéresebb attrocitása volt.
„Emlékeznek még Srebrenicára? Mi igen. Soha sem felejtjük és valószínűleg soha nem bocsátjuk meg magunknak. Ha a civileket fenyegeti valaki, nem maradhatunk ismét csendben, mondta az ENSZ-megbízott.
„Ebben az esetben hétszáz, valamint körülbelül még tizenkétezer embert fognak nagyvalószínűséggel lemészárolni a dzsihadisták”, mondta Staffan de Mistura. Az ENSZ számításai szerint körülbelül hétszázan, főként idősek tartózkodnak még a városon belül, valamint tizenkétezer ember menekült el onnan, de ők nem léptek még át Törökországba.
A kurdok Törökországot arra kérik, hogy létesítsen egy folyosót Szíria és Törökország között, ahol lehetségessé válik a segélyek és a fegyverek eljuttatása Kobane városát védő kurdok számára.
Közben egy kurd vezető egy újabb kurd lázadással fenyegette meg Törökországot, amennyiben az folytatja eddigi, a beavatkozást elkerülő politikáját.
„Figyelmeztettük Törökországot. Ha továbbra is ezt az utat járják, újrakezdjük háborúnkat, hogy megvédjuk az embereinket”, mondta Cemil Bayik, a törökországi Kurd Munkáspárt (PKK) egyik alapító tagja. Hozzátette: „az Igazság és Fejlődés Pártja felelős azért, ami Kobanéban történik.”
Törökország kizárta, hogy szárazföldi csapatokat küldjön Szíriába, azonban vállalta, hogy kiképzi a mérsékelt szíriai lázadó erőket, és ellátja őket felszerelésekkel az Iszlám Állam elleni harcban, mondta pénteken az amerikai külügyminisztérium.
Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter szerint „veszélyes” marad a helyzet Kobanéban. Elmondta, hogy a harc az Iszlám Állam ellen egy hosszú ideig tartó folyamat lesz, majd hozzátette: „Megteszünk mindent, amit tudunk a légitámadásokkal, hogy segítsünk visszaverni az Iszlám Államot.”
Legkevesebb 553 ember vesztette életét az elmúlt hónapban, amióta Kobane városának ostroma tart. A brit Szíriai Megfigyelőközpont az Emberi Jogokért (Syrian Observatory for Human Rights) jelentése szerint ebből körülbelül 298 dzsihadista harcos. Emellett körülbelül kétszázezren menekültek át a szomszédos Törökországba, de még így is magas azoknak a száma, akik nem érték el a határt vagy még a városon belül tartózkodnak.
Európában közben számos demonstrációt szerveztek, felhívva a figyelmet a kurdokat érő fenyegetésre Kobanéban. Demonstrációk voltak Düsseldorfban, és az ausztriai Bregenz városában is, ahol két ember megsebesült. Továbbá más európai nagyvárosokban, így Párizsban, Barcelonában és Bázelben is zajlottak tüntetések.
Természetesen Törökországban sem csillapodnak a kedélyek. A törökországi kurdok kedd óta lázadnak a török kormány ellen, testvéreik lemészárlásában való közreműködéssel vádolva azt, amiért Ankara nem siet a várost védő kurdok segítségére.
Törökországban körülbelül tizenötmillió kurd lakik. A demonstrációknak eddig legkevesebb harminchárom halálos áldozata van.