Az összes jelentős német sajtóorgánumot megjárta a pár napja kirobbant diplomáciai botrány az Egyesült Államok és Magyarország között. Az eddig kiszivárgott információmennyiség ellenére is akad számos ködös részlet az egész történettel kapcsolatban (így például a konkrét névsor), azt azonban már most kijelenthetjük, hogy a német sajtó finoman szólva aggódását fejezte ki a magyar események kapcsán: Magyarország ugyanis lassan egy lapra kerül Ugandával. Sajtószemlénk következik.
A magyar kormányhoz közeli személyek beutazási engedélyének megvonása ügyében az Egyesült Államok olyan lépésre szánta el magát, amely a két ország közötti kapcsolatokban 1989 óta példátlan eset, az egész esemény háttere azonban meglehetősen „ködös” – fogalmazott Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója. A konzervatív lap a kitiltott személyek esetleges listájáról magyar forrásokra hivatkozva megemlíti Vida Ildikó NAV-elnököt, Heim Pétert, a Századvég elnökét, valamint Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadót.
Az újságíró szerint az amerikai diplomáciai lépés indokait politikai hovatartozástól függően eltérően értelmezik Magyarországon, egy lehetséges olvasat „Magyarország megbüntetését” látja a történetben, melyet többek között a kormány antidemokratikus és szabadságellenes lépései, a bankokhoz való hozzáállása, valamint a „más külföldi hatalmakhoz való viszonyulása” támaszt alá. A korrupciós botrány részletei ugyan ködösek, viszont a közelmúltban történt amerikai reakciók a magyarországi történésekre magukért beszélnek, véli Löwenstein. Az újságíró külön megemlíti, hogy Szijjártó Pétert John Kerry nem fogadta amerikai útja során, illetve hogy Barack Obama a civil társadalom elnyomása kapcsán Magyarországot egy lapon emlegette Egyiptommal és Venezuelával. Az Egyesült Államok és Magyarország közti kapcsolatok mélyponton vannak, a most kirobbant botrány után pedig „a NATO-szövetséges Magyarország olyan országokkal találta magát egy sorban, mint Oroszország vagy Uganda…”
Az FAZ-nél jóval kritikusabb hangot megütve a Süddeutsche Zeitung arról ír, hogy Orbán Viktor egy Washingtonból érkező ütésre nem volt felkészülve. Cathrin Kahlweit kommentárjában megemlíti, hogy Magyarország az utóbbi időben lekerült az EU radarjáról, mivel a számtalan nemzetközi konfliktus és krízis miatt Brüsszelnek nem volt ideje arra, hogy az „orbáni hatalmi törekvéseire odafigyeljen”. Magyarország és az Európai Unió között az elmúlt 4-5 évben állandósultak a viták, a legutóbbi töréspontot épp a földszerződések ügye jelenti. Ezt a konfliktust már korábban számításba vette a miniszterelnök, egy amerikai ütésre azonban nem készült fel – írja a baloldali lap.
A korrupciós gyanúval vádolt magyarok kitiltása kapcsán a lap szerint az Egyesült Államok egyértelmű üzenetet küldött Budapestnek, hogy nem tűri Orbán „nyílt szimpátiáját” Vlagyimir Putyinhoz és Oroszországhoz. A beutazási tilalom ennek függvényében értelmezhető nevelési, ugyanakkor büntető jellegű intézkedésnek is. A SZ szerint Orbán a jelenlegi konfliktusból akár előnyt is kovácsolhat, amennyiben Magyarországot a „külföldi hatalmak áldozatának”, magát pedig a „mohó spekulánsok elleni harcosként” sikerül beállítania. „Aki meg akarja állítani Magyarországon a hatalommal való visszaélést, annak egy nagy levegőt kell vennie”- zárja cikkét a Süddeutsche Zeitung újságírója.
Boris Kálnoky a Die Welt újságírója a kialakult konfliktust elemezve megjegyzi, hogy annak kirobbantása nem a budapesti amerikai nagykövetség, hanem a kormányközeli Napi Gazdaság által történt. A lap megemlíti, hogy a kommunizmus bukása óta egyetlen egy amerikai kormány sem helyezett akkora nyomást Budapestre, mint a jelenlegi. André Goodfriend amerikai ügyvivő nyilatkozata, melyben arra hívta fel a magyar kormány figyelmét, hogy az USA nem fog tovább szövetségesként tekinteni Magyarországra, amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak, Kálnoky szerint „sokkoló hatású”.
A SpiegelOnline szerint az Egyesült Államok megelégelte, hogy Orbán Magyarországot egy demokráciából egy autokráciává alakította át, a washingtoni válaszlépést pedig egy brüsszelinek és egy berlininek is követnie kéne. Orbán illiberális demokráciájának elképzelése amerikai oldalról idáig már több helyről is kapott már kritikát, így Barack Obama jelenlegi, vagy Bill Clinton korábbi elnöktől. A jelenlegi szakításra azonban példátlan, írja a lap.
A Spiegel-cikk külön érdekessége, hogy az eddig kiszivárgott (fent említett) három név mellett megemlít egy negyediket is, akiről idáig itthon nem szóltak a híradások, ő pedig Seszták Miklós fejlesztési miniszter. Nem tudni, honnan szerezte a Spiegel ezt az információt, úgy tűnik, a nevek körüli spekulációk újabb méretet öltöttek.