A kurdok nem kérnek a mérsékelt lázadókból

Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke kívánatosnak tartja, hogy a Szabad Szíriai Hadsereg belépjen Kobanéba és segítse a várost védő kurdokat. Erdogan elmondása szerint már sor került a megállapodásra is, azonban a szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártjának egyik vezetője ezt tagadta, és sokkal inkább egy második front megnyitását javasolja.

Egy vezető szíriai kurd tisztségviselő pénteken elutasította Recep Tayyip Erdogan török elnök azon elképzelését, hogy a Szabad Szíriai Hadsereg (Free Syrian Army, röviden FSA) belépjen Kobanéba és segítse a települést védő kurdokat, írja a Reuters.

A Szabad Szíriai Hadsereg tömörít számos, a Bassár el-Aszad vezette rezsim ellen harcoló „mérsékelt” csoportot. A polgárháború kitörése óta harcolnak Aszad ellen, azonban az Iszlám Állam előretörésével jelentősen meggyengültek az FSA pozíciói.

Törökország azon államok közé tartozik, amelyek a leginkább elutasítják Bassár el-Aszad alavita rezsimét. A polgárháború kitörése óta ez változatlanul fennáll és Ankara retorikája az Iszlám Állam elleni harcot Bassár el-Aszad pozícióinak gyengítésével kívánja összeegyeztetni. Recep Tayyip Erdogan engedélyezte a mérsékelt csoportok számára, hogy Törökországot mint bázist és menedéket használják.

A török elnök szerdán elmondta, hogy ezerháromszáz FSA harcos lépne Kobanéba, miután a szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) ezt elfogadta. Saleh Muslim, a PYD egyik vezetője azonban tagadta, hogy bármilyen megállapodásra sor került volna.

„Felvettük már a kapcsolatot a Szabad Szíriai Hadsereggel (FSA), de olyan megállapodás, amiről Recep Tayyip Erdogan beszél, nem lett aláírva”, mondta Saleh Muslim a Reutersnek. Hozzátette, hogy az FSA és a PYD fegyveres szárnya között zajlanak tárgyalások a Szabad Szíriai Hadsereg lehetséges szerepéről. „Vannak harcoló csoportok Kobanéban, amelyek az FSA-hoz köthetők”, mondta Muslim.

Saleh Muslim szerint a legnagyobb segítség az FSA-tól az lenne, ha egy második frontot nyitnának, ezzel kényszerítve többfrontos háborúra az Iszlám Államot. „Politikailag semmilyen ellenvetésünk nincs az FSA-val kapcsolatban, azonban úgy gondolom, hogy ha valóban segíteni akarnak, akkor erőiknek egy második frontot kellene nyitni.”

Az FSA parancsnoka, Abdul Jabbar al-Oqaidi úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások már javában zajlanak arról, hogy egy közös védelmi erőt hozzanak létre, és körülbelül 1350 FSA harcos fog Kobanéba menni.

„Ezek a harcosok két-három napon belül ott lesznek. A harcosok Észak-Szíriából jönnek, és nem egyenesen az Aszad-rezsim elleni frontvonalról, hanem tartalékosok.”

Kobane városát hónapok óta ostromolja az Iszlám Állam, az elmúlt hetekben pedig már a városba is betört a dzsihadista szervezet. Sokáig úgy tűnt, hogy a várost védő kurdok nem tartanak ki, és segítség hiányában az Iszlám Állam könnyedén megszerzi a várost és környékét. Azonban a légitámadásoknak köszönhetően offenzívát indítottak a kurd harcosok és sikerült visszaszorítani a dzsihadistákat, valamint az Egyesült Államok fegyverekkel, lőszerekkel, orvosi eszközökkel segíti őket.

Egy amerikai tisztségviselő csütörtökön elmondta, hogy egyre kisebb az esélye, hogy Kobane az Iszlám Állam kezére kerül, miután az Egyesült Államok vezette koalíció légicsapásai és a ledobott fegyverek, illetve lőszerek nagy segítséget nyújtanak a kurdoknak. Azonban hozzátette, a veszély még mindig fennáll.

Törökország sokáig dilemmában volt, hogy csatlakozzon-e a koalícióhoz, és ha igen, milyen szerepet vegyen fel. Ugyanis Ankara sem Bassár el-Aszadot nem kívánja erősíteni, sem a szíriai kurdokat felfegyverezni. A napokban azonban Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy engedélyezi az iraki kurdoknak a török határon való átkelését, hogy a Kobane városát védő kurdok segítségére siessenek.

Törökország körülbelül kétmillió menekültet lát el egymaga, így Recep Tayyip Erdogan felhívta a figyelmet, hogy Törökországot nem lehet azzal vádolni, hogy nem vesz részt az Iszlám Állam elleni „hadjáratban”. Ezzel összefüggésben garanciát szeretne arra, hogy a nyugati hatalmak is részt vállalnak ezen menekültek hazatelepítésében.