Irán: Törökország felelős a szíriai konfliktus elhúzódásáért

Irán Törökországot teszi felelőssé a szíriai polgárháború elhúzódásáért. Az iráni álláspont szerint a Bassár el-Aszad eltávolításáért küzdő török nyomás és a „terrorista csoportoknak” adott támogatás miatt tart még a konfliktus, jelentette kedden az IRNA iráni hírügynökség.

„Ankara beavatkozása Szíria belügyeibe sajnos a háború elhúzódásával és rengeteg ártatlan szíriai halálával járt”, idézett egy magas rangú külügyminisztériumi forrást az IRNA iráni hírügynökség. „A szíriai krízis véget érhetett volna három évvel ezelőtt, hogyha a török hatóságok felfüggesztették volna Aszad eltávolításával kapcsolatos követeléseiket és a terroristák támogatását.”

Az iráni vádak valószínűleg Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentésére válaszul születtek meg: „Amikor kétoldalú tárgyalásokat folytatunk, akkor egyetért abban, hogy a konfliktust együtt kell megoldanunk. Sajnos amikor tettekről van szó, akkor a sajátos módszereikkel dolgoznak” idézi Erdogant a Reuters.

A szíriai polgárháború látszólag negatívan érintette a két ország kapcsolatát. Törökország elkötelezte magát Aszad eltávolítása mellett, míg Irán a szíriai elnök eltökélt támogatója. Bár a konfliktustól függetlenül a török-iráni kapcsolatok az év elején kifejezetten erősnek tűntek és januárban a felek stratégiai együttműködésben egyeztek meg, az Iszlám Állam felemelkedésével és a szélsőségesek ellen összeállt koalíció létrejöttével kiéleződött a helyzet.

Regionális játszma

Törökország elsődleges célja Szíriában Aszad eltávolítása, tehát a török álláspont szerint egy átfogó megoldásnak Szíriában magában kell foglalnia Aszad bukását. Éppen ezért Törökország csak akkor lenne hajlandó csatlakozni az Iszlám Állam ellen létrejött koalícióhoz, hogyha az USA és szövetségesei Aszad eltávolítását is napirendre tűznék.

Bár ez eddig nem történt meg, a légicsapások kiterjesztése Aszad erőire nagyban segíthetnék a török érdekeket. Ha Törökország szíriai szövetségesei teljesen átvehetnék az uralmat Észak-Szíriában, drasztikusan csökkenne egy szabad kurd állam létrejöttének esélye, illetve megkezdődhetne Aszad végleges bukása és az Iszlám Állam kiszorítása a török határ közeléből.

Az iráni regionális célok között is előkelő helyen szerepel az Iszlám Állam legyőzése. Bár Irán nem támogatja az USA által vezetett koalíciót, mi több, kritizálta is a hatékonyságát, a légitámadások Irakban és Szíriában kézzelfoghatóan visszavetették a szélsőségeseket, megkönnyítve Aszad megmaradt erőinek a sorsát.

Szíria elvesztése Irán legfontosabb szövetségesének elestét jelentené. Szíria jelenti Irán számára a Hezbollahhal való közvetlen kapcsolatot, amely közvetíti Irán befolyását Libanonba. Továbbá Szíria végleges eleste a síita vezetésű Irakot még nagyobb veszélybe sodorná, magyarán csökkentené az iráni befolyást az egész térségben, ami érthető módon Irán biztonságpolitikai érdekeire és regionális törekvéseire is veszélyt jelent.

Kettős tendenciák

Az ellentétes érdekek és a regionális fejlemények tehát előtérbe hozhatják Irán és Törökország diplomáciai összetűzéseit. Érdemes megemlíteni viszont, hogy ezek az összetűzések, bár komolynak tűnhetnek, nem feltétlenül érintik érdemben a két ország kapcsolatait.

Az IRNA-nak nyilatkozó iráni hivatalnok, bár elítélte Törökország politikáját, azt is kifejtette, hogy Irán számára fontos a török kapcsolat kiterjesztése, és reményei szerint ezek a megjegyzések nem vonnak negatív hatást maguk után.

Ezt a kettős tendenciát erősíti, hogy a kölcsönös vádaskodás ellenére Hasszán Rohani iráni elnök gratulált Erdogannak és a török kormánynak október 29-én, a Török Köztársaság megalapításának kilencvenegyedik évfordulóján. Rohani szerint az erősödő török-iráni kapcsolatok garantálni fogják a tartós békét a régióban.

Csütörtökön további török és iráni hivatalnokok fejezték ki reményüket arra vonatkozóan, hogy a két ország mihamarabb elérje a januárban kitűzött gazdasági célt, miszerint az országaik közötti kereskedelmi forgalom a duplájára, mintegy évi harminc milliárd dollárra emelkedjen.