Ember a Marson?

Magyar idő szerint keddről szerdára virradó éjjel Virginiában felrobbant egy éppen felszállni készülő amerikai teherűrhajó. A robbanás során személyi sérülés nem történt, azonban a több, mint két tonnányi rakomány, amelyet a teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomásra szállított volna, megsemmisült. Az eset apropóján utánajártunk, hogyan alakulnak a NASA aktuális programjai, és mik a kilátások a jövővel kapcsolatban.

A felrobbant rakéta az Orbital Sciences nevű cég tulajdonában volt, ami a NASA-val kötött szerződése értelmében már korábban is szállított rakományt a Nemzetközi Űrállomásra. A Washington Post szerint a rakéta és tartalma értéke több, mint kétszázmillió dollár volt, a szállítmány főként élelemből és különböző felszerelésekből állt. A robbanás során senki sem sérült meg.

A Nemzetközi Űrállomás üzemeltetése és használata a NASA legnépszerűbb és legismertebb programjai közé tartozik. Az űrállomáson 2000 óta folyamatosan tartózkodnak űrhajósok, s nem csak helyi kutatásokat végeznek, hanem az állomásról is indítanak további expedíciókat. A másik két legismertebb, jelenleg is futó NASA-program a Hubble űrteleszkóp, illetve a Mars Science Laboratory névre keresztelt projekt, amelynek keretében a Curiosity marsjáróval igyekeznek minél alaposabban feltérképezni a Marsot. A Curiosity 2012 augusztusában landolt a Vörös Bolygón, és azóta folyamatosan újabb és újabb adatokat küld a Földre. Két évvel ezelőtt már a Kitekintő is beszámolt róla, hogy a marsjáró olyan kőzetet talált, amelynek formája egyértelműen arra utal, hogy valamikor víz moshatta. 

A következő évek tervezett programjairól a mashable.com készített egy látványos infografikát, amelyből kiderül, hogy például 2015-ben a New Horizons projekt keretében egy 2006-ban útjára indított űrhajó eléri a Plútót. Két év múlva az Insight programmal újfent a Marsot veszik célba, hogy megvizsgálják a belső szerkezetét, összetételét. 2025-re a célok között szerepel, hogy embert küldjenek egy aszteroidára, s a 2030-as évekre pedig megvalósulhat, hogy ember járjon a Marson.

Az ambiciózus tervek elnöki támogatottságot is élveznek. Barack Obama még első ciklusa során, 2010-ben jelentette be, hogy szeretné, ha a harmincas években már embereket küldhetnénk a Marsra. Akkor azt is hozzátette, hogy ez elsősorban az üzleti szférának szóló felhívás volt a felkészülésre, nem pedig Amerika erődemonstrációja, mint egy fél évszázaddal korábban, amikor Kennedy elnök a Holdat tűzte ki célul. A beszédhez igazodni látszik a 2010-es költségvetési adat, ugyanis abban az évben hétszázmillió dollárral több pénzt kapott a NASA, mint az előző két évben (egészen pontosan 20.424 millió dollárt). 

A lendület azonban alábbhagyni látszik, mert 2011 és 2013 között rendre 17.000 millió dollár körüli összeg jutott az űrkutatásra, mindig egy kicsivel kevesebb. 2011-ben például a republikánus képviselők javasoltak csökkentést, tavaly pedig a demokraták többet próbáltak meg kicsikarni a költségvetésből a NASA számára. Az űrkutatás fontossága és az arra szánt erőforrások tekintetében tehát gyakran nincs egyetértés a Kongresszuson belül. A National Journal korábban arról számolt be, hogy míg Obama egy aszteroidán keresztül képzeli el a Marsra jutást, addig a republikánus képviselők egy része inkább a Holdról indítaná a küldetést. Annyi bizonyos, hogy még bő két évtizedig egészen biztosan nem fog ember lépni a Marsra, de az ehhez szükséges tervek már körvonalazódnak.