Újabb nyugtalanító hírek érkeztek Nigériából: a Boko Haram felkelőcsoport videóüzenetben tagadta a fegyverszünet megkötését. A zavargások az ország északi részében közben tovább folytatódnak és egyre valószínűtlenebb, hogy az áprilisban elrabolt diáklányok visszatérhetnek szüleikhez.
November elején az AFP-nek és több hírügynökségnek megküldött videóüzenetében a magát a Boko Haram vezetőjének nevező Abubakar Shekau bejelentette, egy német túszt tartanak fogva, akit július 16-án raboltak el. Shekau elmondása szerint a férfi tanárként dolgozott az északkelet-nigériai Gombi városában. A német külügyminisztérium nem kommentálta a videót, azonban nem ez az első eset, hogy németeket támadtak meg az afrikai országban. Október 24-én egy tűzharcban lelőttek egy német állampolgárságú építőipari munkást, egy másikat pedig elraboltak, őt később viszont szabadon engedték.
A videó megjelenésével együtt az erőszak is folytatódott, így minden kétséget kizáróan véget ért a tűzszünet a nigériai kormány és az ország északi részében már 2009 óta erőszakos zavargásokat keltő Boko Haram között. Shekau tagadja, hogy tűzszünetet kötöttek volna, vagy hogy akár tárgyaltak is volna a kormánnyal. Állításait támasztja alá, hogy a tűzszünet kihirdetését követően továbbra is folytatódtak az erőszakos támadások. A legsúlyosabb Gombe város buszállomásán történt, ahol legkevesebb nyolc ember vesztette életét és 41-en megsérültek.
A nyugati oktatás bűnös
A felkelőcsoport – akiknek a nevét valahogy úgy lehetne lefordítani, hogy a nyugati oktatás bűnös – 2009 óta számos erőszakos támadást hajtott végre Nigéria északi részében. Céljuk, hogy egy iszlám államot hozzanak létre Nigéria északi részén, amelynek első lépése a keresztények kiűzése és kiirtása a területről. A támadások célkeresztjében azonban nem csak keresztények, hanem az egész lakosság áll: mecsetek, iskolák, piacok, bárok, rendőrőrsök és ENSZ-épületek szenvedtek találatokat. Becslések szerint az öt év alatt ötezer embert öltek meg és mintegy háromszázezren kényszerültek elhagyni otthonukat az erőszakhullámok miatt. A Human Rights Watch jelentése szerint eddig ötszáz nőt és fiatal lányt raboltak el, de egyes becslések szerint ez a szám akár az ezret is elérheti. A legismertebb eset a chiboki diáklányok elrablása. Áprilisban kétszáz diáklányt raboltak el a felkelők, akikről azóta sincs hír. A megmentésükért globális kampány indult: sztárok, befolyásos közéleti szereplők, és emblematikus személyiségek adták a nevüket a #bringbackourgirls kampányhoz, köztük például Michelle Obama. A hashtagek azonban nem voltak elegendőek a lányok kiszabadításáért. A nigériai kormányt többek között emiatt is támadták. Az Amnesty International háborús bűnökkel is megvádolta a hadsereget, beleértve, hogy bírósági tárgyalás nélkül végeztek ki embereket. Az ENSZ és a HRW is megerősítette, hogy a nigériai biztonsági erők megsértették az emberi jogokat.
Shekau most 7 hónappal a diáklányok elrablása után örömmel jelentette be, hogy a lányok megtért muszlim nők lettek, kiházasították őket, és a Korán első két fejezetét már meg is tanulták. A családokat sokkolta a hír, de továbbra is reménykednek, hogy egyszer újra láthatják gyermekeiket.
Ahol már a saría uralkodik
A hadsereg öt parancsnokát vették őrizetbe miután az Adamawa állambeli Mubi városát feladták, és a Boko Haram kezére került. A felkelők régóta fenyegetőztek a város bevételével, de a brutális támadás megdöbbentette a környékbelieket. A hirtelen támadást követő zűrzavarban a menekülők golyózápor áldozatai lettek, több mint 350 gyerek pedig eltűnt. Elkeseredett beszámolók érkeznek szülőktől, akik több gyermeküket is elvesztették, de sok férfi a feleségével sem tudja felvenni a kapcsolatot, egész családok tűntek el. A felkelők az általuk elfoglalt területen új szabályokat léptettek életbe. A fő törvénykezési és erkölcsi elv a saría egy radikális és szigorú változata, amely mindent az iszlám vallásnak rendel alá.
A környező falvakból eközben körülbelül tízezer menekült érkezett Yola városába, ahol a szövetségi kormány segítségét kérik az élelmiszerhiány miatt, és hogy védelmet nyújtsanak a felkelőkkel szemben. Az ország déli részében azonban az egész csak valami messzi konfliktusnak tűnik, ami egy átlag lagosit nem érint, az elnök Goodluck Jonathan népszerűsége pedig továbbra is töretlen.