„Alig várom, hogy visszatérjek. Nekem a politika mindennél fontosabb, de csak a rám váró kezelések után. Két áttétem van, de a helyzet nem olyan rossz, mint azt gondolják”- így nyilatkozott a Blicnek Vojislav Šešelj, a Szerbiába tartó repülőgépen.
A hat rendbeli háborús és nyolc rendbeli emberiség elleni bűncselekménnyel vádolt, Hágában raboskodó Vojislav Šešelj vajdánál tavaly diagnosztizáltak vastagbélrákot, majd meg is műtötték. Egy hónappal ezelőtt azonban áttéteket találtak a máján és egészségi állapota is tovább romlott. A törvényszék döntését azzal indokolta, hogy a börtönben nem tudnák a megfelelő módon kezelni a beteget, ezért gyógykezelése céljából visszatérhet Belgrádba.
A szerb és a külföldi sajtó napok óta a radikálisok vezetőjének visszaérkezéséről cikkezik. Šešelj hazautaztatását Belgrád kérésére halasztották el egy nappal, így a „csetnik vajda” egy nappal később érkezett meg a szerb fővárosba, ahol pár száz híve várta a repülőtéren. A hét elején Nemanja Šarović, a Szerb Radikális Párt elnökhelyettese cáfolta a hírt, miszerint Šešelj egészségi okok miatt érkezik egy nappal később. A Tanjung kérésére kifejtette, hogy azért halasztották el a hazautazását, mert megvárták Edi Rama albán miniszterelnök szerbiai látogatásának végét.
Hazautazásával kapcsolatban minden szükséges intézkedés még november 7-én, pénteken lezárult, ezért Šešelj visszatérése Szerbiába a törvényszék és a szerb kormány megegyezésétől függött. Šešelj menetrend szerinti járattal érkezett az országba, a repülőjegyét a szerb állam állta. A Vesti és a Blic címlapon hozták a politikust váró hisztérikus tömeget, akik szerb zászlókat lengetve, nacionalista szövegeket kiabálva várták a vajdát.
Zoran Krasić, a Szerb Radikális Párt alelnöke a Beta hírügynökségnek elmondta, a párt november 15-i rendezvényén, a Köztársaság téren Vojislav Šešelj is felszólal majd. Nemanja Šarović a rendezvénnyel kapcsolatban kifejtette: „biztosak vagyunk benne, hogy ezen a rendezvényen nem történik majd semmi, amit kifogásolni lehetne. Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy tudomásunkra jutott, a rezsim célja egy esetleges incidens kiprovokálása, ezzel árnyékolva be Vojislav Šešelj érkezését. Azok a híresztelések, miszerint Šešelj visszatérése destabilizálná Szerbiát vagy nyugtalanságot váltana ki, egyszerűen nem igazak. Egyedül, amit az ő jelenléte destabilizálhat, az az áruló rezsim Szerbiában”- utalt politikai ellenfeleire Šarović.
Šešelj hazatérése az igazságszolgáltatás kudarca
A súlyos beteg Šešeljt Hágából 12 év után engedték haza Belgrádba, ami példa nélküli. A radikálisok vezérét 2003-ban, akkori munkatársai a Szerb Radikális Pártból, többek között a jelenlegi miniszterelnök Aleksandar Vučić, és Tomislav Nikolić államelnök is támogatta, amikor úgy döntött feladja magát az igazságszolgáltatásnak.
„Azért megyek Hágába, hogy megmutassam, milyen egy igazi csetnik vajda. Az Úr nem vette el az életemet a fronton a hősökkel együtt, de pont ezért fogok győzni Hágában” – ezekkel a szavakkal búcsúzott Šešelj akkor és adta fel magát a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek (ICTY).
A törvényszék munkáját a szerb politikus minden egyes megmozdulásával megnehezítette. Például 2006-ban éhségsztrájkot folytatott, amibe kis híján bele is halt. Az volt a célja, hogy elláthassa önmaga védelmét. Pere folyamatosan csúszott, állandó beadványai és kifogásai miatt. A politikus még azt is elérte, hogy az ügy egyik bíráját elfogultság okán menesszék. A dán Harhoff bíró kizárása után még annak a lehetősége is felmerült, hogy újrakezdik a tárgyalásokat. Az említett éhségsztrájk alatt merült fel először, hogy Szerbia kérésére hazaszállítsák gyógykezelésre. Šešelj akkor maga is elutasította szabadon engedését, mert továbbra is politizálni kívánt, ennek érdekében pedig csak azt vállalta, hogy Szerbia területét nem fogja elhagyni. A törvényszék azonban ragaszkodott a belgrádi házi őrizethez.
A Šešelj-ügy a nemzetközi igazságszolgáltatás kudarca, hiszen valódi eredmény nélkül záródott. A vajdát 12 év után nem sikerült elítélni, az is kérdéses, hogy egyáltalán eljutnak-e valamikor az ítéletig.
Belpolitikai feszültségek várhatóak
A radikálisok vezetőjének visszatérésével Szerbia belpolitikai problémái nem növekszenek ugyan, de kínos helyzetek következhetnek be, így jellemzi Dragoslav Dedović, a Deutsche Welle (DW) szerkesztője a Belgrádban most kialakuló politikai légkört.
Šešelj börtönbe vonulásakor pártja erős, és jól működő volt, ez azonban 2008-ban megváltozott. Ekkor addigi helyettese, Tomislav Nikolić néhány radikális társával kivált és megalapította a Szerb Haladó Pártot, ami sikeres politikai vállalkozásnak bizonyult. A radikálisoknak továbbra is Šešelj maradt a vezére. Azonban az addig sikeres párt 2012-ben már a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt se tudta elérni. Šešelj akkor a börtönből felajánlotta ugyan lemondását a pártelnöki posztról, de azt az otthoni vezetés nem fogadta el.
Dedović szerint Šešelj potenciális veszélyt fog jelenteni Vučićra és Nikolićra nézve. Šešelj az évek alatt ikonikus személlyé vált, aki képes maga köré gyűjteni a nacionalistákat és azokat is, akik gazdasági vagy politikai szempontból elégedetlenek a kormánnyal. Ez a jelenleg Szerbiában zajló megszorítások és gazdasági reformok miatt különösen veszélyes lehet a jelenlegi vezetésre nézve. A másik téma amiben a visszatérő politikusnak nagy szerepe lehet, nem más, mint Koszovó kérdése. Šešelj a nagy Szerb állam vízióját kergető „véres szájú”, nacionalista politikusként aligha nézi jó szemmel a Belgrád – Pristina tárgyalásokat. Ezért várható, hogy ebben a témában is fellángolhatnak az indulatok.
Aleksandar Vučić még szombaton üzent Šešeljnek, miszerint jó egészséget és gyors gyógyulást kívánt neki. A miniszterelnök továbbá azt is kijelentette, hogy szívesen látják Szerbiában a visszatérő politikust. Ezzel szemben a horvát elnök, Ivo Josipović szombaton sajnálatát fejezte ki a Šešelj-ügy eredménytelenségével kapcsolatban.