Nincs több káosz! – Élet Zida után

Félve az Afrikai Unió két hétre szóló ultimátumától és az esetleges szankcióktól, Isaac Zida ezredes november 21-én pénteken hivatalosan is átadta a hatalmat Ouagadougou sportcsarnokában Michel Kafandónak. Megérkezett-e a béke és a biztonság Burkina Fasóba?

Blaise Compaoré megbuktatott elnök a Burkina Faso által bérelt elefántcsontparti luxusvillából követhette végig országának híreit, ahogy a hatalom a katonaság kezéből végül mégis visszaáramlott a civilekhez.

Compaoré bukása és Zida ezredes hatalomátvétele után a nemzetközi nyomás egyre erősödött: a politikát a politikusok, s nem a hadsereg kezébe kell adni, és ott is kell tartani. Kanada megvonta Burkina Fasótól a segélyeket, az USA még hezitált, mit tegyen szövetségesével, akivel együtt küzdött eddig a nyugat-afrikai iszlamista terrorszervezetek ellen, az Afrikai Unió pedig két hetet adott Zidának, hogy civilek által irányított átmeneti kormánynak adja át a vezetést.

A tárgyalások november 13-án kezdődtek civil szervezetek, a hadsereg és az ellenzék között, s még aznap anonim szavazással egyeztek meg arról, hogy átmeneti kormányt hoznak majd létre. Az elnököt nyolc vallási vezető és öt fő a tárgyalások résztvevői közül választja majd, s ez az elnök felel a miniszterelnök kinevezéséért.

Megállapodtak abban is, hogy hogyan épül majd fel az átmeneti törvényhozó hatalom. A miniszterelnök huszonöt tagú kormányért felel majd, a törvényhozás feladatát pedig a kilencven tagból álló Nemzeti Átmeneti Tanács látja majd el. A kilencven helyből harmincat kap az ellenzék, huszonötöt a tárgyalásokban is aktívan részt vevő civil szervezetek, s tízet más pártok – így kaphatnak helyet a Compaoré rezsimjével együttműködő politikusok is.

A megegyezés fontos részét képezte az elhatározás, hogy az átmeneti hatalomban résztvevő politikusok semmilyen szerepet nem vállalhatnak majd a 2015-ös választásoktól fogva.

Az új elnököt november 17-én választotta meg az erre kijelölt bizottság. A hetvenkét éves Michel Kafandót, aki külügyminiszterként és ENSZ-nagykövetként is tapasztalatot szerzett már a politikai életben, 18-án nevezték ki államfőnek. Kafando egy nappal később Zidát jelölte ki miniszterelnökéül, s a Nagy Kereszt Érdemrendjét adományozta neki – ezt a rendet az országért sokat tett államfők kapják Burkina Fasóban.

Zida miniszterelnöki kinevezése persze megosztó döntés volt, sokan ellenzik, hiszen korábban már Compaoré alatt is szolgált. Ablasse Ouedraogo vezető ellenzéki politikus szerint viszont valójában nincs is „független” személy, aki megfelelne a posztra, hiszen az elmúlt három évtizedben valamilyen módon mindenki szolgált Compaoré alatt. Zida kinevezését továbbá nem tiltja az átmeneti kormány létrehozásáról szóló egyezmény sem – kérdés persze, hogy az egyezményt eleve így írták-e meg. Az ENSZ azonban a kinevezés után azt hangsúlyozta, hogy a hadseregnek most már a terrorizmus elleni küzdelemre kell koncentrálnia.

Kafando november 21-én pénteken, a fővárosi sportcsarnokban vette át hivatalosan a hatalmat, s itt tartotta meg első hivatalos beszédét is, melyben a következő egy év céljait vázolta fel. Ezek közé tartozik a Compaoré-rezsim áldozatainak megkeresése és megsegítése, a béke és a biztonság felépítése, és a 2015. novemberi választások megfelelő előkészítése. Kafando rögtön engedélyezte Thomas Sankara nemzeti hős testének megkeresését is.

Sankara 1983-ban egy puccsot követően lett az ország vezetője, ő nevezte át Felső-Voltáról a területet Burkina Fasóvá, azaz a becsületes emberek földjévé. Négy évvel később régi barátja, Compaoré buktatta meg, s bár az ügy nem tisztázott, de nagy valószínűséggel Compaorénak Sankara halálában is szerepe volt. Sankara testét jelöletlen sírba tették, de a szóbeszéd szerint a főváros Dagnoen nevű körzetében temették el. 2011-ben családja DNS-vizsgálatra kért engedélyt, ám a tavalyi év áprilisában a dagnoeni bíróság ezt elutasította.

Kafando pénteken azonnal engedélyezte a kutatást Sankara holtteste után.

Az új, civil elnök kinevezésével párhuzamosan, 20-án este Compaoré elefántcsontparti villájából Marokkóba utazott határozott időre öt emberével, az elefántcsontparti ellenzékiek ugyanis egyre elutasítóbban nyilatkoztak róla.

Burkina Fasóban a változás folyamatos. Hova tart vajon az ország? A civil államfő kinevezése megnyugtatónak tűnhet, azonban az ezredesből miniszterelnökké vált Zida esete még aggályokra adhat okot. Kafando pénteken a Reuters-nek így nyilatkozott: „A nép szándéka egyértelmű, s mi meghallottuk. Nincs több igazságtalanság, nincs több káosz, nincs több korrupció.”