Törökország és a kurdok közötti feszült viszony már három évtizede tart, számos halálos áldozatot eredményezve. A 2012-ben megkezdett békefolyamatot napjainkban a török vezetés Kobane városához való hozzáállása veszélyeztette. Abdullah Öcalan kurd vezető kijelentése azonban lökést adhat a béketárgyalásoknak.
Hónapokon belül létrejöhet a török kormány és a törökországi kurdok közötti megállapodás, amely lezárná a két fél ellenséges viszonyát, amennyiben a török vezetés garanciát ad a kurdoknak arra, hogy biztosítja a megfelelő jogokat számukra, mondta a börtönben lévő kurd vezető, Abdullah Öcalan.
A kurdok lakta Kobane városának Iszlám Állam általi ostroma, és a hiányzó török segítség azzal fenyegetett, hogy az amúgy is törékeny békefolyamat a két fél között azonnal lezárul. Kurd vezetők többször hangsúlyozták, hogy amennyiben Ankara nem segít a várost védő szíriai kurdoknak, a béketárgyalások is leállhatnak.
Októberben kurdok ezrei vonultak utcára Törökország főleg kurdok lakta területein, kifejezve nemtetszésüket a kormány politikája ellen. A demonstrációban körülbelül negyven ember vesztette életét.
Abdullah Öcalan, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bebörtönzött vezetője ugyanakkor kijelentette, hogy van lehetőség a megállapodásra úgy négy-öt hónapon belül, amennyiben a török vezetés komolyan veszi a tárgyalásokat. Ezt a szintén a kurdokhoz köthető Demokrata Néppárt (HDP) is megerősítette, amely néhány tagja meglátogatta a napokban a vezetőt.
„Ha minden résztvevő helyesen, komolyan és a megegyezés szándékával áll hozzá a tárgyalásokhoz, akkor négy-öt hónapon belül létrejöhet egy demokratikus megállapodás”, idézte Öcalant a HDP.
Recep Tayyip Erdogan török elnök 2012-ben még azzal a céllal kezdeményezte a békefolyamatot, hogy pontot tegyen a három évtizede tartó konfliktus végére, amelynek keretében a kurdok nagyobb önállóságot követelnek. A konfliktusnak körülbelül negyvenezer halálos áldozata van, többségükben kurdok.
Kurd erők, szövetségben a PKK-val és a YPG-vel (szíriai kurdok fegyveres ereje) Szíriában harcolnak az Iszlám Állam ellen Kobane városánál. A PKK-t Törökország, az Egyesült Államok és az EU is terrorszervezetként tartja számon.
Törökország nem hajlandó fegyverekkel, illetve bármilyen segítséggel ellátni a várost védő kurdokat, mivel azok szoros kapcsolatokat ápolnak a PKK-val.
Ugyanakkor az elmúlt hónapban a török vezetés engedélyezte az iraki kurd fegyveres erő, a Peshmerga belépését Törökországba, hogy a török-szír határon átkelve siessen a várost védő szíriai kurdok segítségére.
A harcok szombaton átgyűrűztek török területekre is a brit Szíriai Megfigyelőközpont az Emberi Jogokért (Syrian Observatory for Human Rights) szerint. A szervezet jelentése szerint az iszlamisták török területen harcoltak a kurd erőkkel.
Egy török tisztségviselő szerint szombaton a dzsihadisták kurd harcosok egy csoportját a határon is átkelve egészen a török területekig üldözték, azonban tagadta, hogy harcok zajlottak volna a határon túl, mivel török harci járművek visszaszorították az Iszlám Állam harcosait Szíriába.
Káply Mátyás