Ismét megmutatkozik az arányos választási rendszer egyik problematikája Izraelben: Benjamin Netanjahu és Yair Lapid pénzügyminiszer és pártvezető közti feszültség a kormány kettészakadását, és új választások kiírását eredményezheti. A parlament előzetesen már szavazott feloszlatásáról, hivatalos döntésre jövő héten kerülhet sor, azonban nagy valószínűséggel 2015 márciusában ismét az urnák elé hívják az izraeli választókat.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden menesztette kormányának két tagját, Tzipi Livni igazságügyi minisztert és Yair Lapid pénzügyminisztert, amely eredményeként könnyen lehet, hogy előrehozott választásokat kell tartani, írja a Times of Israel.
„Az elmúlt hetekben Livni és Lapid miniszterek erősen támadták a kormányzatot, amit vezetek”, mondta Netanjahu.
„Nem fogom tűrni a kormányzaton belüli ellenzéket. Nem tolerálom azokat a minisztereket, akik a kormányzat politikáját és azokat a személyeket támadják, akik vezetik ezt a kormányt”, folytatta a miniszterelnök.
A Yesh Atid párt közleményben reagált Lapid elbocsátásra, amelyben a következők olvashatók: „Netanjahu lépése a gyávaság és a kontroll elvesztésének bizonyítéka. A miniszterelnök kudarcot vallott az ország irányításában és az izraeli nép szükségleteinek kielégítésében. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy a miniszterelnök a nemzeti érdekek figyelembevétele nélkül cselekszik, és Izraelt egy szükségtelen választásnak teszi ki, amely csak kárt okoz a gazdaságnak és a társadalomnak.”
A párt elmondta továbbá, hogy kormánytagjai be fogják nyújtani lemondásukat.
Netanjahu döntése azután érkezett, hogy számos kérelmet intézett Yair Lapid, a Yesh Atid párt vezetőjéhez és egyben pénzügyminiszterhez a kormányzati koalíciós egyezmény fenntartása céljából, amit Lapid visszautasított.
Netanjahu és Lapid a két legnagyobb izraeli párt vezetői, akik között az elmúlt hetekben nagy volt a feszültség. Benjamin Netanjahu azt kérte Lapidtól, hogy fejezze be a kormány kritizálását, tegye lehetővé bizonyos alapok felhasználást az IDF (Izraeli Védelmi Erő) számára, támogassa a védelmi költségvetés növelését valamint a zsidó állami törvényt, máskülönben a kormány kettészakadását kockáztatja. Lapid elutasítóan reagált Netanjahu kéréseire.
Ezzel pedig valószínűleg új választások kiírására kerülhet sor Izraelben. Erről várhatóan a következő napokban fog dönteni az izraeli parlament, a Kneszet.
Az arányos választási rendszerek sajátossága, hogy koalíciós kormányt hoz létre, amelyben több politikai csoportosulás tagjai vannak jelen. Így a kormányzat hatékony működéséhez konszenzusra van szükség a koalíciós pártok között, és egy-egy nézeteltérés jelentősen veszélyeztetheti a kormányzat stabilitását.
Jövő év márciusában kerülhet sor az új választásokra
A Kneszet egy nappal Tzipi Livni igazságügyminiszter és Yair Lapid pénzügyminiszter menesztése után szavazott önmaga feloszlatásáról.
A jelenlegi kormányzatot, amely 2013-ban kezdte meg működését, már regnálása eleje óta komoly törésvonalak jellemzik, amelyek az országot érintő legfontosabb kérdésekben nyilvánulnak meg.
A százhúsz tagú Kneszet szerdai szavazása egy kezdeményező lépés volt a feloszlatáshoz. További voksolásokra lesz szükség várhatóan a jövő héten ahhoz, hogy hivatalosan is feloszlatható legyen az izraeli parlament, és új választások kiírására kerüljön sor. Az előszavazáson nyolcvannégy igen, nulla nem és egy tartózkodó szavazat született.
Yuli Edelstein, a parlament szóvivője elmondta, hogy a képviselők abban megegyeztek, hogy az előrehozott választások időpontja március 17. legyen.
Az izraeli koalíciós kormányban jeleneleg öt párt vesz részt, amelyben Benjamin Netanjahu miniszterelnök pártja, a Likud párt a legmeghatározóbb. Tzipi Livni és Yair Lapid menesztésével azonban Netanjahu méginkább kivívta a Mozgalom (Hatnua) párt és a Van Jövő (Yesh Atid) párt ellenszenvét, akik visszahívták minisztereiket a kormányból.
Decemberi közvélemény-kutatások eredményei szerint még mindig a Likud (jobboldali-centrista párt) a vezető párt Izraelben, szorosan mögöttük az erősen jobboldali Zsidó Haza párttal. Őket követi a szociáldemokrata Munkáspárt, valamint az Izrael a Hazánk nacionalista jobboldali párt. A balközép Van Jövő és a Mozgalom párt visszaszorult, és jelenleg is a jobboldali pártok dominálnak.
„A következő választásoknak egy fontos tétje lesz: ki vezesse a kormányzatot egy ilyen helyzetben, amikor Izrael ilyen komoly kihívásokkal néz szembe?”, érvelt Benjamin Netanjahu miniszterelnök, majd hozzátette: „A Likud az egyetlen párt, ami szóba jöhet”.
Az ellenzék vezető pártja, a Munkáspárt elnöke, Isaac Herzog úgy fogalmazott, hogy pártja „mindent meg fog tenni, hogy változást hozzon és reményt adjon Izraelnek”.
Egyelőre tehát nem született hivatalos döntés az új választások kiírásáról, ugyanakkor elég valószínű, hogy a parlament feloszlik és március 17-én ismét az urnák elé járulnak az izraeli választópolgárok, ezzel pedig Izrael történetének legrövidebb ideig regnáló kormányzata lesz Benjamin Netanjahué.
A Hamász is hangot adott véleményének a helyzettel kapcsolatban, és szóvivője, Sami Abu-Zuhri úgy fogalmazott, hogy az izraeli koalícios kormány felbomlása az ellenállás győzelmének és Benjamin Netanjahu bukásának a bizonyítéka.