Az Egyesült Királyság pénteken bejelentette, hogy megegyeztek a bahreini hatóságokkal egy állandó brit támaszpont kialakításáról az országban. A Manamába tervezett állandó támaszpont létrehozásával az Egyesült Királyság 1971 után újból hosszú távra rendezkedhet be az Öbölben.
Pénteken az Egyesült Királyság és Bahrein megállapodott egy állandó támaszpont létrehozásáról az Öböl szigetországában. Philip Hammond brit külügyminiszter egy manamai konferencián véglegesítette a megállapodást. Hammond állítása szerint a támaszpont létrehozása „csak egy példa az Öbölbéli partnereinkkel való együttműködésünkre, amelynek célja a közös regionális és stratégiai problémáink leküzdése”, idézte a külügyminisztert a BBC.
„Ez az új bázis egy állandó kiterjesztése a Királyi Haditengerészet jelenlétének, amely lehetővé teszi az Egyesült Királyságnak, hogy több és nagyobb hajókat vethessen be az Öböl stabilitásának érdekében”, idézte a Reuters Michael Fallon brit védelmi minisztert.
A britek haditengerészetnek már eddig is négy aknakereső hadihajója volt jelen a térségben, amelyek az Egyesült Államok bahreini támaszpontjairól működtek. Az egyezség értelmében a bahreini fővárosban található Mina Salman kikötő egyes részeit bővítik ki a britek állandó támaszpontjának. A tervek szerint a létesítmény a brit flotta Type 45-ös modern rombolóit is fogadni tudja majd.
Khalid bin Ahmed bahreini külügyminiszter kijelentette, hogy a brit jelenlét segít majd a régió biztonságának fenntartásában, és megjegyezte, hogy Bahrein támogatja a megállapodás gyors végrehajtását. Frank Gardner brit szakértő szerint az egyik legjelentősebb brit bázis lehet majd a létesítmény, ahonnan a brit légierő az Iszlám Állam ellen is végezhet bevetéseket, írja a BBC. Bahrein a tizenötmillió fontos költségek nagy részét magára vállalta.
„Az Öböl stabilitásának érdekében”
Fontos megemlíteni, hogy Bahrein stratégiai helyzete az Öbölben ideális helyszínnek minősül egy regionális támaszponthoz. A britek mellett már hosszú ideje az Egyesült Államok ötödik flottája is Bahreinben állomásozik. Az Egyesült Királyság és Bahrein mindketten tagjai az Egyesült Államok által vezetett Iszlám Állam ellenes koalíciónak.
A támaszpont létrehozásában nagyban közrejátszhatott az Iszlám Állam elleni harc jelenlegi helyzete. Bár a szélsőségeseket folyamatos légicsapásokkal sújtja a koalíció, illetve a szárazföldön is több fronton harcban állnak csapataikkal, az Iszlám Állam kitart és jelen állás szerint a háború hosszú ideig elhúzódhat. Emiatt a briteknek szükségük van egy támaszpontra, ahonnan gördülékenyen ki tudják szolgálni koalíciós kötelezettségeiket.
A létesítményből légi megfigyelési és felderítési feladatok is elvégezhetőek lesznek, illetve a tengeri kereskedelmi utak biztosításában résztvevő brit alakulatoknak is otthont adhat Bahrein. A brit haditengerészet részt vesz a 2009 óta tartó Tengeri Pajzs hadműveletben, amely az Indiai-óceán térségében hivatott szembeszállni a kalózkodással. Igaz, 2014-re szinte teljesen megszűnt a kalózok aktivitása a térségben, az esetleges kiújulás elkerülése érdekében a mai napig tart a hadművelet.
Egy ilyen mértékű beruházás a katonai támaszpont létrehozásában nemcsak a katonai együttműködést élénkítheti a két ország között, de a gazdasági és diplomáciai szálakat is nagyban erősítheti. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a brit csapatok Irakból való kivonása után a briteknek szükségük van egy állomáshelyre, ahonnan a régióban támogathatják a terrorizmus elleni harcot.
A megállapodásnak ugyanakkor negatív visszhangja is lehet Bahrein kifogásolható belpolitikai intézkedéseit miatt. „Az üzletnek lesznek becsmérlői. A múltban bahreini hatóságokat erősen kritizálták az emberi jogok megsértése miatt, és a reformoktól függetlenül a hatalom még mindig az uralkodó család kezében összpontosul”, mondta Gardner. A bahreini hatóságok 2011-ben erőszakosan vettetek véget az akkori tüntetéseknek. Az országban többségben lévő síita lakosság a szunnita hatalmi réteget diszkriminációval vádolja, és Iránnal ápol jó viszonyt, illetve élvezi támogatását.