Haider al-Ábádi küzdelme Irak egységéért

Núri al-Máliki volt síita iraki miniszterelnök hagyatéka egy sok részre szakadt ország volt, amelyben a kurdok és a szunniták mélységesen elítélték a síiták vezette kormányzatot. A problémát tovább tetézte és tetézi az Iszlám Állam jelenléte és tevékenysége az országban. Haider al-Ábádi három hónapja tartó miniszterelnöksége óta mindent megtesz annak érdekében, hogy ismét egységbe kovácsolja az iraki népet és közösen üzzék ki országukból az ellenséget.

Haider al-Ábádi három hónapja került Irak miniszterelnöki székébe, és azóta küzd a szétszakadt, háború dúlta ország egységéért. Núri al-Máliki volt síita miniszterelnök hagyatéka indokolttá is teszi az új vezetés gyors és drámai lépéseit.

Azonban nincs könnyű dolga al-Ábádinak, amennyiben kénytelen szembenéznie az Iszlám Állam jelentette fenyegetéssel, újjá kell szerveznie egy gyenge talajokon álló hadsereget, valamint helyre kell állítani a központi kormányzatba vetett bizalmat szerte az országban, elsősorban a kurdok és a szunniták körében.

Al-Ábádi számos lépést tett azzal a céllal, hogy javítsa a bagdadi kormányzat imidzsét nem csak a kurdok és az iraki szunniták, hanem a szunnita Öböl-államok körében is. 

Mindenképpen sikert könyvelhet el magának a kurdokkal való, az olajbevételek megosztásának, illetve a kurdok fizetésének kérdésében létrejött megállapodással, valamint a számos, még Núri al-Máliki által kinevezett katonai vezetők menesztésével a korrupció elleni „hadjárat” keretében.

A korábbi, al-Máliki vezette síita kormányzat kirekesztette, marginalizálta a szunnitákat, akik éles, sok esetben fegyveres konfliktusba keveredtek a kormányzati erőkkel. Al-Ábádi a kormányzat új, kompromisszumra törekedő „szunnita-politikáját” azzal kívánta kifejezni, hogy a védelmi miniszteri posztra egy szunnita személyt nevezett ki, valamint tárgyalásokat kezdeményezett szunnita vezetőkkel.

A mérsékelt síita miniszterelnök a szunnita Öböl-államok felé is gesztusokat tett. Abdullah bin Zayed al-Nahayan az Egyesült Arab Emirátusok külügyminisztere egy bagdadi látogatása során a következőket mondta: „Amit láttam, és hallottam a miniszterelnöktől az merőben eltér attól, amit tapasztaltunk al-Malikitől”, olvasható a Reuters portálján. A közeledés hatására Szaúd-Arábia fontolóra vette iraki nagykövetségének újranyitását.

Núri al-Máliki államának leépítése

Haider al-Ábádi múlt hónapban közölte, hogy körülbelül ötvenezer „szellemkatonának” osztottak ki fizetéseket anélkül, hogy teljesítettek volna szolgálatot a hadseregben. Az új miniszterelnök átláthatóságot és elszámoltatást ígért.

Málikihoz hasonlóan al-Ábádi is az iraki Dawa párt tagja. A pártot a Szaddam-éra alatt nem ismerték el, így mindketten külföldre menekültek, ahonnan csak az iraki Baasz párt 2003-as bukása után tértek vissza.

Azonban míg al-Máliki Damaszkuszban és Iránban tevékenykedett ellenzékiként álneveken, addig al-Ábádi mérnökként Nagy-Britanniában dolgozott. A kormányzáshoz való hozzáállásuk is merőben eltérő: al-Málikira a dogmatikus politizálás volt a jellemző, míg az új, mérsékelt miniszterelnök sokkal inkább pragmatikusan, üzletszerűen közelíti meg a kormányzás fogalmát.

„Leépítette a Núri al-Máliki államát”, fogalmazott egy vezető nyugati diplomata a Reutersnek, majd hozzátette: „Ha megnézzük kormányzatának eredményeit, ez egyértelművé válik. Azonban még időre van szüksége.”

A Haider al-Ábádi által megtett lépések kétségkívül egy új és stabilabb Irak megteremtésének alapjai lehetnek az Iszlám Állam legyőzése után. Azonban nem lesz könnyű dolga az új miniszterelnöknek.

A szunnitákhoz való közeledést széles körökben üdvözölték, azonban egyes szunnita törzsi vezetők kifejezték nem tetszésüket az iránt, hogy kevés erősítést kaptak az Iszlám Állam elleni harcban a bagdadi kormánytól. 

Elemzők szerint jelenleg al-Ábádi kétségkívül „politikai mézesheteit” tölti, viszont figyelmeztetnek, hogy a következő év nehezebb lesz, mivel az iraki kormányzat egyre nagyobb nyomás alá kerül, hogy indítson offenzívát a szunniták lakta területeken is.

Továbbá szakértők hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok vezette koalíciótól való függés, illetve a hadsereg helyett a síita milíciákra támaszkodás jól mutatja az iraki kormányzat hiányosságait, amit tovább fokoz az a tény is, hogy a jelenlegi helyzetben egyelőre a bagdadi kormányzat a kurdok lakta északi régióban, illetve a szunnita „erődökben” nem élvez jelentős támogatottságot.