Ismét egymásnak feszül Irán és Szaúd-Arábia Jemenben

Egyelőre Szaúd-Arábia „áll vesztésre”, ugyanakkor Irán számára sem teljesen pozitív a helyzet: a szaúdi támogatások hiányában komoly feladat lesz Jement segíteni egy esetleges huszi hatalomátvételt követően akkor, amikor az olajárak csökkenése miatt Iránnak sem úgy megy, ahogy eddig.

A kaotikus jemeni események ismét fokozzák az iráni-szaúdi regionális hatalmi versengést, miután a huszik egyelőre nem hajlandók teljesíteni a Manszúr Hadi államfővel kötött megállapodás feltételeit, amelynek hatására Hadi elnök és a kormány tagjai benyújtották lemondásukat. Ezzel komoly hatalmi vákuum keletkezett, amelyet csak tetéz az al-Kaida jelenléte.

A Jemenben zajló események Szaúd-Arábia számára komoly biztonsági kérdéseket vetnek fel. A szaúdi vezetés egyelőre a legfontosabbnak határa megerősítését tartja, és szerdán egy, az Öböl-államok képviselőivel folytatott tárgyaláson jemeni érdekeinek megvédését tűzte ki célul.

Azonban be kell látni, hogy az olajmonarchia pozíciói korántsem olyan erősek Jemenben, mint voltak néhány évvel ezelőtt, amit tetézett, hogy a szaúdi vezetés befagyasztotta a Jemenbe irányuló támogatásokat is, amelyre egyébként nagy szüksége lenne az országnak.

Egy szaúdi elemző a Reutersnek úgy fogalmazott, hogy jelenleg a prioritás a jemeni-szaúdi hegyvidékes határszakaszok lezárása, hasonlóan az iraki-szaúdi határhoz. 

„Szaúd-Arábia jemeni stratégiájának lényege, hogy nincs jemeni stratégia. Mindössze egyetlen eleme van ennek: a biztonság, azaz a határokat meg kell erősíteni, és tartani kell”, fogalmazott Jamal Khashoggi elemző.

Szaúd-Arábia számára ugyanis jelenleg a huszik előretörése, és esetleges hatalomra jutásuk azt jelenti, hogy két legnépesebb szomszédjában (Irak és Jemen) egyaránt síita, Irán-barát vezetéssel kell szembenéznie.

Rijád számára azonban ez csak az egyik probléma. Hasonlóan komoly aggodalmat kelt, hogy a síiták előretörése a szaúdi, és adott esetben más Öböl-menti arab államok síita népességét is mobilizálhatja, tehát kiéleződhetnek a szektariánus ellentétek. Valamint a síita huszik hatalma Jemen szunnita lakosságát könnyedén az al-Kaida ölébe sodorhatja, amely szintén komoly veszélyeket rejt magában Szaúd-Arábia számára.

Jemenben tevékenykedik az al-Kaida legaktívabb szárnya, az AQAP (al-Kaida az Arab-félszigeten), amely ellen az Egyesült Államok is felveszi a harcot dróntámadásaival, és amely szemben áll a szaúdi vezetéssel.

Irán és a huszik szempontjából a szaúdi támogatások hiánya problémát jelent. Irán számára egy huszi hatalomátvétel regionális befolyásának jelentős növekedésével járna (Szíria, Irak, Hezbollah után Jemen is a szövetségi rendszerének része lehetne). 

Ennek megfelelően Ali Larijani, az iráni parlament elnöke kijelentette, hogy amennyiben „Jemen népének támogatásra lesz szüksége, mi természetesen támogatni fogjuk őket.”

Ugyanakkor a jelenlegi olajárcsökkenés, illetve az évek óta tartó szankciók hatása nem kedvez az iráni gazdaságnak, így kérdéses, hogy mekkora összeget tudna szánni Teherán a huszik támogatására, akiknek óriási szüksége lesz a külső segítségre, amennyiben magukra vállalják az ország irányítását.

Egyelőre nem világos, mi fog történni Jemenben. A huszik követelései teljesültek, ugyanakkor a megállapodásban foglaltak ellenére nem vonták ki erőiket az elnöki palota környékéről, illetve Manszúr Hadi elnök kabinetfőnökét sem engedték szabadon. Az államfő és a kormány tagjai is benyújtották lemondásukat.