Párizs: Megelőzhetőek lettek volna a januári terrorcselekmények?

Három héttel a januári terrorcselekmények után újabb részletek borzolják a kedélyeket Franciaországban. Egyes, napokban napvilágra került információk szerint ugyanis elkerülhetőek lettek volna a januári vérengzések, melyek 17 halálos áldozatot követeltek Párizsban és környékén.

Franciaország alig tért magához a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségében és a HyberCacher nevű zsidó üzletben elkövetett vérengzések után, máris megindultak a fejtegetések arra vonatkozóan, vajon elkerülhetőek lettek volna a tizenhét halálos áldozatot követelő mészárlások. A Canard Enchaîné francia lap értesülései szerint a válasz egyértelmű igen. Az újság napokban közzétett információi szerint ugyanis tíz nappal a terrorcselekmények végrehajtása előtt két párizsi rendőr rutinellenőrzés során igazoltatta Ahmedi Coulibaly-t, aki a Kouachi testvérek által végrehajtott január 7-i mészárlással szinkronban megölt egy rendőrnőt, a későbbiekben pedig túszokat ejtett egy párizsi zsidó üzletben.

Ahmedi Coulibaly szélsőséges iszlám beállítottsága miatt már ült börtönben, ahol a későbbiekben megismerte Cherif Kouachit. Ezen ismeretség hatására Coulibaly nézetei tovább radikalizálódtak. Az elkövetett vérengzéseket egyébként mind a Kouachi testvérek, mint Coulibaly a jemeni Al-Kaida, valamint az Iszlám Állam nevében követték el. Bár december 30-ai igazoltatása során a két motoros rendőr nem talált szabálytalanságot Coulibaly-nál, neve a megfigyelendő személyek listáján szerepelt mellette az „AT” jelzéssel (amelyet terrorgyanúba keveredett személyeknél használnak). További intézkedésig a járőrök feletteseikhez fordultak, utóbbiak azonban semmilyen ellenőrzést nem rendeltek el.

Az eset kapcsán sok kritika érte a rendvédelmi szerveket, valamint a Valls-kormányt, amely a héten új terrorizmus elleni intézkedések bevezetését helyezte kilátásba. Ezen intézkedések keretében a közeljövőben 10 500 ún. „vigipirate” (megfigyelő alakulat, melyeket Giscard D’Estaing elnök hozott létre 1978-ban ) ügyel a közbiztonságra Franciaország-szerte. Közülük 5800 megfigyelő jelenleg is Ile-de-France-ban teljesít szolgálatot a Párizsban talalható zsidó és muzulmán kultuszhelyek közelében.  Az új intézkedések között szerepel továbbá a terrorizmus elleni harcban érintett intézmények létszámbővítése is. A Bernard Cazaneuve vezette belügyminisztériumban 1400 új posztot hoznak létre, míg a honvédelmi minisztérium és a pénzügyminisztérium terrorizmus elleni egységeinél 250, utóbbinál 80 személy kerül felvételre. Az igazságügyi szervek és a büntetés-végrehajtási szervek 950 fővel bővülnek az elkövetkező három évben. A tervek között szerepel emellett olyan börtönstruktúra kialakítása is, amely a jövőben elkerülhetővé teszi, hogy a dzsihádista fogvatartottak az egymással való érintkezés során további terrorcselekményeket készítsenek elő.

A létszámnövekedés mellett a rendvédelmi szervek rendelkezésére álló felszerelés „modernizálását” is tervbe vette a Valls-kormány. Az újításokra három év alatt 736 millió eurót szánnak a költségvetésből, amelyből 246 millió euró 2015-ben kerül felhasználásra. A tervek között szerepel emellett az Európai Unió tagállamaival, valamint az Egyesült Államokkal való szorosabb együttműködés a terrorizmus elleni harcban. Bár Barack Obama elnököt sok kritika érte, amiért nem jelent meg a történelmi jelentőségű párizsi békemeneten (az amerikai sajtó szerint ezzel Obama „hátat fordított Franciaországnak”), az amerikai elnök egy január 19-i sajtókonferencia keretében biztosította a Valls-kormányt: „az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtesz, hogy Franciaország segítségére legyen az igazságtételben”.