A sertésembargó szelektív feloldásáról szóló homályos orosz bejelentés úgy tűnik alkalmasnak bizonyult arra, hogy összeugrassza egymással az Európai Unió tagállamait. Az EU agrárbiztosa és a lett soros elnökség szerint ugyanakkor nem létezik semmilyen megállapodás és a tagállamok számára elfogadhatatlan a differenciált bánásmód.
A jelek szerint agrárfronton is megpróbálja gyengíteni az EU kohézióját Oroszország, amely a napokban elhintette, hogy egyes tagállamokkal szemben hamarosan feloldja, míg másokkal szemben egyelőre nem a tavaly az élősertés és a tőkehús uniós exportjára bevezetett embargót.
Az MTI több orosz hírportál nyomán néhány napja idézte Szergej Dankvert, az orosz állat-egészségügyi és növényvédelmi szövetségi szolgálat vezetőjét, aki szerint az első körben Franciaországgal, Magyarországgal, Olaszországgal, Németországgal, Dániával és Hollandiával szemben oldhatják fel a sertéspestis miatt még tavaly februárban bevezetett korlátozásokat.
A BruxInfónak nyilatkozó, nevük mellőzését kérő forrásoknak ugyanakkor nincs tudomásuk arról, hogy többek között Magyarország vonatkozásában ilyen döntés született volna. Már napokkal ezelőtt is megjelent a sajtóban, hogy a berlini mezőgazdasági vásár alkalmával a Bizottság és Oroszország magas szinten egyeztetett a sertésembargó feloldásáról (amit utóbb megerősítettek), és állítólag Brüsszel egyetértett azzal, hogy Moszkva differenciált megközelítést alkalmazzon a tagállamokkal szemben (amit utólag cáfoltak Brüsszelben).
Az orosz listán minden bizonnyal valahol leghátul lévő Lengyelország mezőgazdasági minisztere, Marek Sawicki hétfőn ingerülten kirohant Franciaország ellen, amely egyes hírek szerint kétoldalú alapon megállapodott Oroszországgal a korlátozások feloldásáról. A lengyel miniszter oroszbarátoknak nevezte a franciákat és a németeket is, akiknek úgymond az EU-egységénél és a tagállamok közötti szolidaritásnál fontosabbak a saját üzleti érdekeik.
Sawicki az agrárminiszterek hétfői ülésén tájékoztatást kért a helyzetről, ahol a mezőgazdasági és az egészségügyi biztosok hangsúlyozták, hogy nem támogatnak semmiféle külön utas politikát és kijelentették, hogy a tagállamok az egymás iránti szolidaritásból és az egységet megőrzendő nem fogják hagyni, hogy Moszkva leszalámizza őket. Ezt hírek szerint ott helyben a britek és a baltiak megtámogatták, mások azonban hallgattak. Így végső soron nem tudni, mennyire számít ez közös alapvetésnek.
Janis Duklavs, lett agrárminiszter a soros elnökség nevében mindenesetre hétfő esti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy „az orosz importtilalmat egységesen kell kezelni és nem fogadhatunk el semmiféle differenciált bánásmódot a kérdésben”.
Paul Hogan agrárbiztos pedig kollégája, Andriukaitisz nyilatkozatát ismételte el, miszerint az EU tagállamai együtt, egymással szemben szolidaritást tanúsítva lépnek fel az ügy megoldása érdekében. Hogan emlékeztetett rá, hogy a Bizottság folyamatosan tárgyal az orosz féllel a sertéspestis miatt tavaly februárban bevezetett embargó feloldásáról, ami miatt egyébként az EU a WTO elé is citálta Moszkvát. Közölte, hogy ezeken a tárgyalásokon nem történt előrelépés. „Eddig nem sikerült elérni megállapodást” – tette hozzá. Úgy tudni, hogy Berlinben is arról folytak tárgyalások, hogy amennyiben feloldanák az embargót, akkor azt technikailag hogyan oldanák meg, milyen előzetes ellenőrzéseken keresztül.
Illetékesek szerint ugyanakkor nincs olyan jogszabály, ami megakadályozná a tagállamokat abban, hogy kétoldalú tárgyalásokat folytassanak Moszkvával a korlátozások feloldásáról. Úgy tűnik, hogy ezzel a lehetőséggel több ország is élt. Miként jogilag az sem kifogásolható, ha az oroszok úgy döntenek, hogy ők csak egyes országokat mentesítenek, míg másokat nem. Ilyen értelemben az egységről és a szolidaritásról szóló kijelentések legfeljebb politikai vállalásnak számítanak.
Tisztviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy sajtóhírekben gyakran összekeveredik két különböző dolog: a tavaly februári sertésembargó és a Putyin elnök által augusztus elején az uniós gazdasági szankciókra válaszul az EU-ból származó gyümölcs-, zöldség, tej- és tejtermékek és hústermékek exportjára bejelentett tilalom. A két korlátozásnak más a jogalapja, hiszen miközben a februárit az állategészségügyi szabályok megsértésével indokolták, addig az exporttilalom indoklás nélküli retorzió volt. Tartalmát tekintve azonban a különbözőségek mellett vannak átfedések is a kettő között.
Megfigyelők szerint az orosz közlemény sem egyértelmű, mert nem derül ki belőle, hogy a kettő közül melyik embargó feloldásáról lenne szó.
Paul Hogan hétfőn elismerte, hogy részben az orosz intézkedések miatt a sertéshús piaci ára jelentősen esett az EU-ban, és ezért valószínűleg bizonyos intézkedéseket kell majd hozni a szektor megsegítésére. Arra is rámutatott ugyanakkor, hogy az orosz piacra szánt, de a tilalom miatt beragadt sertésexportot 77 százalékban sikerült kiváltani, főleg fülöp-szigeteki és dél-koreai megrendelések révén.