A háromnapos ultimátum lejárta után a huszik egymaguk kívánják megoldani a válságot: feloszlatták a parlamentet, és ideiglenes kormányt alakítanak. A politikai erők nagyrésze elutasítja a lépést, puccsnak minősítve azt.
A huszik Jemenben feloszlatták a parlamentet pénteken, majd kijelentették, hogy egy új, ideiglenes kormány, illetve országgyűlés kerül felállításra. A legtöbb politikai erő puccsként értékeli az eseményt.
A huszi lázadók szeptemberben érték el a fővárost, Szanaát. Azóta rendkívüli instabilitás jellemzi az országot, amelynek csúcspontjaként nemrég a síita lázadók elfoglalták az elnöki palotát, majd Manszúr Hadi államfő, és a teljes kabinet lemondott, amellyel komoly hatalmi vákuum keletkezett a kaotikus állapotok közepette.
Hétfőn a huszik háromnapos ultimátumot adtak a politikai erőknek, hogy dolgozzanak ki javaslatokat a válság rendezésére, kijelentve, hogy amennyiben nem sikerül, maguk oldják meg a problémákat. A jelenlegi forgatókönyv ennek tesz eleget.
Jemen helyzete rendkívül problémás az Öböl-menti arab államoknak, kiváltképp a szomszédos Szaúd-Arábiának, de az Egyesült Államoknak is, amely szövetségben állt Manszúr Hadival az al-Kaida helyi szárnya elleni harcban. Emellett a huszik legfőbb támogatója Irán, amely így Szíria, Irak és a Hezbollah jelentette partnerek után Jemenben is jelentős befolyásra tehet szert, ezzel a szaúdi-iráni versengésben komoly fejtörést okozva a szaúdi vezetésnek.
Szaúd-Arábia és a többi Öböl-meni állam az eseményeket ismételten puccsnak minősítette. „A huszik puccsa elfogadhatatlan, és veszélyes eszkalációval járhat, amelyet mi a végletekig elutasítunk. Ez teljes mértékben szembenáll a pluralizmus szellemével, és ellehetetleníti a jemeni emberek életét”, áll a GCC (Öböl-menti Együttműködési Tanács) közleményében.
A GCC közleménye továbbá hozzátette, hogy a huszi hatalomátvétel komoly fenyegetést jelent a régió stabilitására és biztonságára nézve.
A jelenlegi állás szerint a huszik nem csak a törvényhozás és az új kormány kialakításában élveznek szinte kizárólagos szerepet, hanem a hadsereg, és a biztonsági erők összetételének meghatározásában is.
Egyes politikai vezetők részt vettek a bejelentésen, amely az elnöki palotában zajlott. A korábbi belügyminiszter és védelmi miniszter szerint talán esély nyílik arra, hogy a huszik „válságkezelését” a többi erő is elfogadja.
Ennek azonban rendkívül kicsi a valószínűsége. A jemeni politikai spektrum szinte valamennyi szereplője elutasítja a huszik tevékenységét. Az Islah párt, amely az egyik legfőbb szunnita párt az országban, és a legnagyobb ellenzéki erőt alkotják, kijelentette, hogy az intézkedéseket azonnal fel kell függeszteni, és az eseményeket puccsnak minősítette.
Az al-Hirak nevezetű déli szeparatista mozgalom vezetője, Nasser al-Noubah a Reutersnek úgy fogalmazott, hogy „Amit a huszik tettek, az politikai öngyilkosság és természetesen puccs, amely az országot a névtelenségbe fogja vezetni.”
Az új Nemzetgyűlés várhatóan egy öttagú ideiglenes kormányt fog megalakítani, amelynek feladata az ország irányítása lesz az átmeneti időszakban.
Jemenben az arab tavasz folyományaként buktatták meg Ali Abdullah Száleh elnököt, amely után mindenki a demokratizálódást várta. Azonban látható, hogy ez a mai napig nem valósult meg, sőt 2014 szeptembere óta teljes a káosz az országban.
Mindeközben Szaúd-Arábia befagyasztotta a jemeni támogatásait, amelyre égető szüksége lenne az országnak, amely a legszegényebb állam a térségben. A politikai erők vetélkednek, míg a lakosság jelentős részének a napi megélhetés jelenti a legnagyobb problémát.
A huszik egyoldalú lépései ellen számos demonstráció kezdődött szerte az országban, emellett fegyveres összecsapásokra, robbantásokra is sor került. Bomba robbant például a korábbi miniszterelnök otthonánál, amelyben ma a huszik egyik katonai vezetője, Mohammad al-Houthi él.
Emellett az al-Kaida helyi szárnya (AQAP) szintén támadást intézett huszi fegyveres erők ellen, amely egy szektariánus háború veszélyével fenyeget. Az al-Kaida szunnita, míg a huszik síiták.