Az orosz külügyminiszter irreálisnak tartja Kijev azon feltételét, hogy az ukrán nehézfegyverzet visszavonását legalább 24 vagy 48 órás teljes tűzszünet előzze meg Délkelet-Ukrajnában.
Szergej Lavrov egy csütörtöki moszkvai tájékoztatón Washingtont és Brüsszelt is bírálta, amelyek szerinte nevetséges követeléseket támasztanak, amikor támogatják Kijev feltételeit. „Mindenki jól tudja, hogy ideális fegyverszünet és ideális tűzszünet nem létezik”.
Az orosz diplomácia vezetője arra hivatkozott, hogy a „normandiai négyek” – Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna – külügyminisztereinek szerdai párizsi tanácskozásán német kollégája, Frank-Walter Steinmeier „tökéletesen egyetértett abban, hogy amíg nem kezdődik meg a nehézfegyverzet visszavonása, az incidensek kockázata összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz, mint a haditechnika szétválasztása nélkül”.
Az orosz diplomácia vezetője emellett azzal vádolta John Kerry amerikai külügyminisztert és Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy a minszki megállapodások betartásáról akarják elterelni a figyelmet az Oroszország elleni újabb büntetőintézkedések kilátásba helyezésével. Szerinte Washingtonban és Brüsszelben „hisztériát akarnak kelteni” a nyilatkozatokkal, és valójában nem kívánják betartatni a „normandiai négyek”: a német kancellár, a francia, az ukrán és az orosz államfő által elért és a minszki összekötő csoport tagjai által február 12-én aláírt egyezséget.
John Kerry amerikai külügyminiszter egy szerdai washingtoni meghallgatáson kijelentette, hogy a minszki tűzszüneti megállapodás összeomlása esetén az Egyesült Államok kész újabb szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben. Az amerikai diplomácia vezetője úgy fogalmazott, hogy a február 12-én megkötött egyezséget sem Moszkva, sem a szakadár lázadók nem tartják be.
A tavaly őszi minszki megállapodások végrehajtási intézkedéscsomagjának első két pontja alapján február 15-től „azonnali és átfogó” tűzszünet lépett hatályba, és a szembenálló feleknek a dokumentumban meghatározott tüzérségi nehézfegyverzetet különböző távolságokra kell visszavonniuk. Ennek 14 nap alatt be kellene fejeződnie.
Ukrán katonai források szerint Petro Porosenko ukrán elnök állítólag a nap folyamán ad majd parancsot arra, hogy az ukrán hadsereg is kezdje meg a nehézfegyverek kivonását. Az egyoldalúan kikiáltott „luhanszki népköztársaság” vezetője azt közölte, hogy a felkelők már kivonták nehézfegyvereik 80 százalékát a front menti ütközőzónából. Denisz Pusilin, a donyecki szakadárok parlamentjének alelnöke is kijelentette, hogy visszavonták 400 nehézfegyverüket.
Ukrán vezérkar: megkezdik a nehézfegyverek visszavonását
Ukrajna még csütörtökön megkezdi a nehézfegyverek visszavonását – jelentette be a fegyveres erők vezérkara.
Ukrajna csütörtökön megkezdi a 100 milliméteres ágyúk visszavonását a frontvonalról. „A nehézfegyverek visszavonásának első lépése az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelőinek kizárólagos felügyelete alatt fog zajlani” – áll a vezérkar közleményében. A dokumentumban megjegyzik, hogy az ukrán fél „teljes tűzszünetet, és a minszki megegyezés haladéktalan betartását követeli az összes aláíró féltől”.
„Már a második egymást követő napon a tüzérségi támadások intenzitásának csökkenését észleljük. Ezzel közel jutottunk a minszki megállapodások első pontja, a tűzszünet megvalósulásának alapvető céljához” – fogalmazott Andrij Liszenko, az ukrán nemzetvédelmi tanács szóvivője szokásos napi sajtótájékoztatóján. „A visszavonás útvonalát előkészítettük, jelenleg a művelet megkezdésére várjuk a parancsot” – mondta nem sokkal a vezérkar közlemény előtt. Hozzátette, bár a nehézfegyvereket visszavonják a tűzvonalból, a katonák lőfegyvereikkel az állásaikban maradnak.
A szóvivő elmondta, hogy második napja nem halt meg senki Kelet-Ukrajnában, és jelentősen csökkent a fegyveres összetűzések száma.
Liszenko kedden kijelentette, hogy az ukrán erők csak akkor kezdik meg a nehézfegyverek kivonását, ha a szakadárok legalább két napig tiszteletben tartják a tűzszünetet. Akkor arról beszélt, hogy a szakadárok más helyszínekre, elsősorban Mariupol irányába, illetve Donyeck megyében Peszki, Luhanszk megyében pedig Brjanka és Sztahanov települések körzetébe helyezik át fegyvereiket.