Maradnak a gazdasági szankciók Moszkvával szemben

Az Oroszországgal szemben tavaly július végén bevezetett gazdasági szankciók „technikai meghosszabbítása” felé halad az Európai Unió, amelynek vezetői jövő héten találkoznak Brüsszelben. Az EU addig nem szüntetné meg a korlátozásokat Moszkvával szemben, amíg az ukrán katonák át nem veszik az Oroszországgal közös határ ellenőrzését.

Ha a tagállamok vezetői elfogadják Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének megközelítését, az Európai Unió legalább az év végéig biztosan fenntartja majd az Oroszországgal szemben tavaly júliusban bevezetett gazdasági szankciókat, amelyeket ebben az esetben hat hónappal meghosszabbítanának.

A szankciók kérdése is napirenden lesz március 19-én csütörtök este, amikor az EU28-ak állam- és kormányfői kétnapos csúcstalálkozójukon mérleget vonnak a februári minszki tűzszüneti megállapodás végrehajtásának állásáról. A záróközlemény BruxInfo birtokába került tervezete a korlátozó intézkedésekkel is foglalkozik majd, ám a hely egyelőre üresen van hagyva a szövegben.

Ennek oka, hogy az Európai Tanács elnöke még szondáztatja a tagállamokat, mielőtt közös álláspontot javasolna a Moszkvát sújtó gazdasági szankciókkal kapcsolatos kérdésekről. Az egyértelműnek tűnik, hogy a tagállamok körében nincs közmegegyezés újabb, szektorokat sújtó szankciók bevezetéséről. Erre tanácsi források szerint csak a februári minszki megállapodás „kirívóan súlyos megsértése” esetén lenne készség. De mivel a kelet-ukrajnai tűzszüneti egyezmény szórványos megszegését számos kormány nem minősíti súlyos vétségnek, ezért újabb szankciók jelenleg nincsenek napirenden.

Hasonló a helyzet a gazdasági korlátozó intézkedések néhány uniós tagállam által kívánatosnak tartott feloldásával is. Értesülésünk szerint a tagországok többsége Németországot is beleértve egyetért Donald Tuskkal abban, hogy a tavaly július végén bevezetett, majd szeptemberben szigorított gazdasági szankciók feloldása mindaddig nem kerülhet terítékre, amíg a februárban tető alá hozott második minszki megállapodást maradéktalanul végre nem hajtják. Mivel az alku szerint ennek a pillanatnak 2015 végén kellene eljönnie, ezért legkorábban ekkor jöhetne szóba a gazdasági büntetőintézkedések megszüntetése. Konkrétan tehát azt követően, hogy az ukrán katonák átvették a szakadároktól az Oroszországgal közös határ ellenőrzését. Ebben az esetben lehetne ugyanis csak elmondani azt, hogy helyreállt Ukrajna területi épsége, ami jó ideje az EU első számú politikai céljai közé tartozik a konfliktus rendezésében.

A korábbi lengyel miniszterelnök logikája szerint ez a megközelítés megfelelő ösztönzést jelentene a felek, és különösen Oroszország számára, hogy tartsa magát a Minszkben lefektetett rendezési menetrendhez.

Ha a szankciók feloldásának legkorábbi időpontja 2015 vége lehet, akkor ebből az is következik, hogy a július végén lejáró gazdasági korlátozó intézkedéseket év végéig, körülbelül hat hónappal meg kellene hosszabbítani. Ez a fajta kvázi automatizmus – ahogy egy tagállami diplomata fogalmazott – a szankciók „technikai meghosszabbítását” eredményezné, aminek révén el lehetne kerülni az EU egységét veszélyeztető politikai vitákat. Ilyenformán a jövő héten összeülő Európai Tanács – amely nem hoz formális döntéseket – politikai megrendelést adhatna a nagyköveti tanácsnak, amely idővel elfogadná a szankciók meghosszabbításához szükséges jogi döntéseket.

Az állam- és kormányfők a konklúziók tervezetének jelenlegi szövegverziója szerint az Oroszország által folytatott dezinformációs kampánnyal szemben is fel kívánják venni a kesztyűt, és arra kérik fel Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy a tagállamokkal és az EU-intézményekkel karöltve az Európai Tanács júniusi ülésére készítsen egy, a sajtószabadság és az európai értékek támogatását célzó stratégiai kommunikációs cselekvési tervet.

A Tanács pénteken további hat hónappal, 2015 szeptemberéig meghosszabbította azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyeket az Ukrajna szuverenitásának, területi egységének és függetlenségének megsértéséért felelős magán- és jogi személyekkel szemben vezetett be. A vagyonbefagyasztás és az EU területére való beutazás tilalma 150 magánszemélyt és 37 jogi személyt érint: orosz, krími orosz állampolgárokról és a kelet-ukrajnai szakadárok vezetőiről van alapvetően szó. A szankciók kiterjesztéséről január 29-én hozott politikai döntést az EU külügyminiszteri tanácsa.