Változtatás nélkül hagyták jóvá a magyar ajánlásokat

Változtatás nélkül hagyta jóvá az Európai Bizottság által a 2015-ös európai szemeszter keretében hazánkhoz intézett országspecifikus ajánlásokat pénteken az EU pénzügyminiszteri tanácsa. Az ajánlások között idén GDP-arányosan 0,5, 2016-ban pedig 0,6 százalékos költségvetési kiigazítás is szerepel.

Szóról-szóra megegyeznek az Európai Bizottság május 13-án elfogadott verziójával az EU pénzügyminiszteri tanács által pénteken Magyarország számára jóváhagyott 2015-ös országspecifikus ajánlások. A Tanács pénteki luxembourgi ülésén adta áldását a 28 uniós tagállamhoz az európai szemeszter keretében intézendő országspecifikus ajánlásokra, amelyek a költségvetés és a szerkezeti reformok területén szabják meg az EU tagjai számára a következő egy évben elvégzendő feladatokat.

Bár értesülésünk szerint a magyar kormány két pontban (a költségvetési kiigazításnál és a közmunkaprogramnál) is belenyúlt volna a Bizottság ajánlásaiba és véleményébe, ezek végül nem változtak a május 13-i állapothoz képest. A magyar hatóságok egyfelől megpróbálták elérni azt, hogy ne szerepeljenek konkrét számok az országspecifikus ajánlásokban a költségvetési kiigazítást illetően. Emlékeztetőül: a testület 2015-ben a GDP 0,5, 2016-ban pedig 0,6 százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást kér Magyarországtól, a középtávú költségvetési cél eléréséhez szükséges strukturális egyenleg biztosítása érdekében.

Brüsszel eredeti ajánlásában tavaly is számszerűsítette, konkrétan a GDP 0,9 százalékában határozta meg az általa szükségesnek ítélt kiigazítás mértékét, ám ezt akkor a tanácsi egyeztetések eredményeként még sikerült kirostálnia a magyar kormánynak. Idén azonban ez már lehetetlen vállalkozásnak tűnt, miután a Bizottság ezúttal következetesen hat ország esetében is papírra vetette, egészen pontosan mekkora költségvetési kiigazítást vár el tőlük idén és jövőre.

A kiigazításra tett bizottsági ajánlás nem teljesítésének maximum egy figyelmeztetés lenne az eredménye (a stabilitási és növekedési paktum preventív ágában), de mulasztás esetén semmiképpen sem indulhatna újabb deficiteljárás.

Magyarországot máskülönben nem fenyegeti jelenleg deficiteljárás a 3 százalékos hiányküszöb átlépése miatt, hiszen a számok, akárcsak az előrejelzések a következő két évben is az államháztartás hiányának további csökkenését, és 2 százalékos szinthez való közeledését jósolják. A költségvetési ellenőrzés területén meglévő markáns bizottsági hatáskörök miatt azonban a tagállamoknak illik komolyabban venni a fiskális ajánlásokat, mint azokat, amelyeket a makrogazdasági egyensúlyi hiányok kezelésére vonatkozó hatásköreinek birtokában tesz a Bizottság.

Úgy tudjuk, hogy Budapest a közmunkaprogram esetében is megpróbált valamivel pozitívabb minősítéséket szerezni a végleges ajánlásban, a jóváhagyott szöveg azonban ezen a területen sem mutat változást.

Az országspecifikus ajánlások második halmaza a reálgazdaság normális hitelezésének helyreállítására és a piaci alapú portfólió-tisztítás útjában álló akadályok elhárítására irányuló lépésekre ösztönzi a magyar kormányt, amellyel szemben külön elvárásként fogalmazódik meg, hogy a bankszektorban megerősödött állami tulajdonrésszel összefüggő kockázatokat is jelentős mértékben csökkentse.

Az ajánlások harmadik pontja a torzító szektorspecifikus adók csökkentését, a szolgáltatási szektorban (így a kiskereskedelemben) az üzleti befektetések útjában lévő indokolatlan akadályok lebontását, az alacsony keresetűek adóterhelésének mérséklését, az adóelkerülés elleni harc folytatását, az adóbegyűjtés hatékonyságának javítását, a megfelelési költségek csökkentését szorgalmazza. A Bizottság továbbá a közbeszerzési rendszer struktúráinak a versenyt és az átláthatóságot előmozdító megerősítésére, és a korrupció-ellenes keret további erősítésére ösztönzi a kormányt.

Az ajánlások negyedik pontja a közmunkaprogramra elkülönített költségvetési forrásoknak az aktív munkaerőpiaci intézkedésekre való átirányítását sürgeti az elsődleges munkaerőpiacba való beilleszkedés elősegítésére. A szociális- és a munkanélküli segélyek „megfelelőségét” és az általuk lefedett kör kiterjesztését is fontosnak tartja Brüsszel.

Az ajánlások utolsó része a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, mindenekelőtt a romák mainstream oktatási rendszerben való részvételének növelését, és az ilyen csoportoknak nyújtott képzési segítség javítását szorgalmazzák. További elvárás az oktatási rendszer különböző szintjei és a munkaerőpiac közötti átmenetet megkönnyítő intézkedések elfogadása, és az alapkészségek tanításának javítása.

Az országspecifikus ajánlások az Európai Tanács június 25-26-i ülését is megjárják majd, mielőtt a pénzügyminiszteri tanács júliusi ülésén véglegesen is elfogadnák őket, lezárva ezzel az EU-n belüli gazdaságpolitikai koordináció ezévi ciklusát, amit európai szemeszternek hívnak.