Törökország az Iszlám Állam megjelenése óta vonakodott aktívan részt venni a nemzetközi koalícióban, hangsúlyozva, hogy menekültek millióit látja el egymaga, és törekedve egy szíriai biztonsági zóna kiépítésére. A szíriai kurdok, illetve az Iszlám Állam erősödése azonban változást eredményezhet a török külpolitikában.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kijelentette, Törökország készen áll arra, hogy megtegye a szükséges lépéseket déli határa biztonságának garantálása érdekében, amely egyre égetőbb problémát jelent a török vezetés számára a több mint négy éve tartó szíriai polgárháború és annak következményei miatt.
A török Nemzetbiztonsági Tanács hétfői ülésének legfőbb témája Szíria volt, és számos, a török kormányhoz közel álló hírügynökség szerint a kormány katonai lépéseket tervez a szomszédos állam jelentette biztonsági kihívások megoldása miatt.
A Star újság szerint a kormány egy száztíz kilométer nagyságú biztonsági zónát kíván építeni Szíriában.
„Felkészültünk arra, hogy cselekedjünk, ha bármilyen sérelem éri Törökország biztonságát, illetve, ha Törökország arra a következtetésre jut, hogy békéjét fenyegetik”, mondta Davutoglu, majd hozzátette: „Megtesszük a szükséges lépéseket, hogy csökkentsük a határokon átnyúló biztonsági kihívásokat.”
Saban Disli, a török miniszterelnök tanácsadója a Reutersnek elmondta, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács valószínűsíthetően komoly változásokat fog kezdeményezni a török külpolitikában, már ami Szíriát és az Iszlám Államot érinti. Azt ugyanakkor nem árulta el, hogy e változás lényege miben állhat. A szintén kormányközeli Sabah újság szerint azonban egy újfajta stratégia az Iszlám Állam elleni török támadásokban manifesztálódhat. Egy, a neve elhallgatását kérő magas rangú török tisztségviselő hangsúlyozta, hogy Törökország semmilyen unilaterális akciót nem tervez Szíriában a nemzetközi koalíciótól függetlenül, ugyanakkor elmondta: „Viszont fontos kérdés számunkra, hogy határunk ne kerüljön az Iszlám Állam vagy a YPG ellenőrzése alá.”
Törökország számára kényes helyzetet idéztek elő a szír-török határnál fekvő Kobane környéki véres harcok, amelyek ismét kiújultak, miután az Iszlám Állam számos támadást hajtott végre a település és környéke ellen. A török vezetés déli határainál sem az Iszlám Állam, sem a szíriai kurdok megerősödését nem látja szívesen. Jelenleg komoly fejtörést okoz a kormány számára, hogy a szíriai kurdok sorra verik vissza az Iszlám Állam támadásait, ezáltal növelve az ellenőrzésük alatt álló területeket, és az esélyét egy önnálló kurd államnak. Törökországban tizennégy millió kurd él, akik kiegészülve a szíriai és az iraki kurdokkal egy önnálló állam nemzetközi elfogadtatására törekszenek.
A kormány és a kurdok között megindult békefolyamat a Kobane körüli harcok során csaknem véget ért, miután Ankara nem volt hajlandó fegyvereket nyújtani a várost védő szíriai kurd fegyveres erőknek, mivel azok jó kapcsolatokat ápolnak a terrorszervezetként számon tartott PKK-val. Éppen ezért a török vezetés vonakodik aktívan részt venni a konfliktusban, illetve egy biztonsági zóna kiépítését szorgalmazza Szíriában. Egy ilyen repüléstilalmi zóna biztosítaná a menekültek védelmét, illetve lehetőséget nyújtana a mérsékelt ellenzék kiképzésére. Törökország több millió menekültet lát el egymaga.
Ugyanakkor több szakértő is figyelmeztetett, hogy egy esetleges török katonai intervenció szíriai kurd területeken komoly problémákat generálhat. Egyfelől könnyen lehet, hogy végleg kudarcba fulladna a kurdok és a kormány közti béketárgyalás, másfelől pedig egy vezető PKK parancsnok, Murat Karayilan maga is figyelmeztetett, hogy egy ilyen katonai akciót meg fog torolni a csoport.