A franciák már az iráni spájzban vannak

Az Iránnal szembeni embargó feloldásának köszönhetően több francia vállalat újra érdeklődését fejezte ki a 80 milliós perzsa ország piaca iránt. Azonban a visszatérő vállatoknak egyre komolyabb nemzetközi konkurenciával kell szembenézniük, ráadásul finanszírozási gondokkal is szembe kell nézniük.

Alighogy megszáradt a tinta az iráni atomegyezményen, egyre inkább sűrűsödnek a repülőgép járatok Teherán és a nyugati országok fővárosai között; a párizsi delegáció is tiszteletét tette az iráni fővárosban. Az FTPA ügyvédi iroda képviselője szerint az elmúlt 30 év legnagyobb küldöttsége utazott Teheránba szeptember 20-án, amely a politikusok mellett főként vállalatvezetőkből állt. Így a külügyminiszter, Laurent Fabius, a mezőgazdasági miniszter, Stéphane Le Foll, és Külkereskedelmi miniszter, Matthias Fekl mellett a CAC40 párizsi értéktőzsde több nagyobb súlyú vállalatának a képviselője is részt vett a delegációban, úgy mint a Vinci, építőipari vállalat vezérigazgató helyettese vagy a Total képviselője.

Az érdeklődés korántsem véletlen: egy 80 milliós piac „felszabadulásáról” van szó, viszonylag tehetős középosztállyal, amely ellenállt az iráni valuta, a rián leértékelődésének, az elmúlt évek embargója miatt a lakosság pedig éhezik a fogyasztási cikkek iránt. Továbbá Irán egy rendkívül jól képzett és erős ipari kultúrával rendelkező állam, amit pl. jól mutat az a tény is, hogy a társadalmon belül világviszonylatban itt a legmagasabb a női mérnökök aránya. Azonban bőven van mit fejleszteni, főleg ami az infrastruktúrát, pl. az autópályákat, a vasúti közeledést, a repülőtereket, a vízhálózatot, az energiaellátást vagy a mezőgazdasági termelést illeti. Ezek mind olyan területek, ahol Franciaországnak megvan a szükséges know-how-ja ahhoz, hogy segítse Irán fejlődését – s hogy természetesen francia vállalatok bevételét is növelje.

A francia vállalatok egy része a 2007-es embargó bevezetése ellenére továbbra is az országban maradt és irodát működtetett, amelyek az esetek nagy részében csupán reprezentációs és kapcsolattartó feladatot láttak el. Egyes vállalatok megpróbálták megtalálni azokat a területeket, amelyre nem vonatkozott az embargó, s így több francia ipari vállalat az embargó alatt is fenntartotta termelési és kereskedelmi tevékenységét. „A mozdony- és metró alkatrészek nem estek embargó alá, így ezekkel a vállalat továbbra is kereskedni tudott. A karbantartási szerződéseket és a fizetési határidőket az iráni megrendelők folyamatosan betartották. Az üzletkötéseket azonban francia részről folyamatosan nyomon követte a francia Gazdasági Minisztérium” – jegyzi meg Philippe Delleur, a francia Alstom nemzetközi kereskedelmi osztályának igazgatója. A vállalat további reményeket táplál a megszűnő embargónak köszönhetően. Az ország infrastruktúrája ugyanis jelentős fejlesztési lehetőséget rejt magában, így mind a városi-, az elővárosi- és a távolsági közlekedés területén jelentős lehetőségek rejlenek a francia vállalat számára a Les Echos napilap szerint.

A francia autógyártók is a visszatérésről álmodoznak, amelyek egészen a 2010-es évek elejéig jelentős gyártókapacitással rendelkeztek Iránban. Így a francia PSA konszern 2011-ben 450 ezer autót értékesített, míg nem 2012-ben rendszerkritikai okokból – állami nyomásra – elhagyta az országot (ahol autógyárral is rendelkezett). A konszern célja, akárcsak Kínában a Dongfeng nevű gyártóval, hogy úgynevezett joint-venture vállalkozás formájában indítsa újra a termelést. Így az Iran Khodro nevű vállalattal már felvette a kapcsolatokat annak érdekében, hogy újraindítsák az egykori termelést.

Hasonló koncepcióban gondolkodik a Renault is, mely 2003-tól hasonló joint-venture megoldással üzemeltetett gyárat Iránban. 2011-ben 100 ezer gépkocsit értékesített az országban, míg tavaly csupán 34 ezret az embargónak köszönhetően. A vállalat már elkezdte a tárgyalásokat az Iran Khodro, illetve a Saipa nevű iráni vállalatokkal, azonban a francia autóipari vállalatoknak nehézséget okozhat, hogy az elmúlt években az olcsó kínai és dél-koreai autógyárak jelentős részesedést hasítottak ki az iráni autópiacból. A francia vállalatok így főként a jobb minőséggel és kiszélesített garancia időintervallummal próbálnak meg visszatérni a piaci versenybe.

Azonban sok más vállalat számára nehéz lesz az újrakezdés, úgymint pl. a francia olajipari főszereplőnek, a Totalnak, amely évekkel ezelőtt még elnöki kérésre felfüggesztette tevékenységét Iránban, így azonban teret engedett a kínai és indiai vállalatoknak az olajfelvásárlás területén, őket ugyanis nem akadályozta a fennálló embargó. Továbbá ezek mellett különböző olajipari berendezéseket és kiegészítők árusítását is elkezdték a perzsa országban.

Azonban nemcsak a francia nagyvállalatok képviselői vettek részt a 20-i tárgyalásokon, hanem sok kis- és középvállalkozás is, akik szeretnének betörni az iráni piacra. Így pl. a Graine de Pastel nevű szépségipari kisvállalkozás is megpróbálja megvetni a lábát Iránban, hiszen az ottani nők kifejezetten sok arcápolót és egyéb kozmetikai terméket használnak, közölte a Carole Garcia a vállalat társalapítójától, akik már fel is vették a kapcsolatot egy iráni forgalmazóval. Azonban ahhoz, hogy ez egy kisvállalat beindítsa tevékenységét és fel tudja mérni a piaci igényeket, keresnie kell egy szakembert, aki jól ismeri az iráni piacot, amelyhez elő kellene teremteni a szükséges pénzügyi forrásokat. Az egyik megoldás a banki hitel, ami azonban iráni termelés vagy kereskedés esetén nem egyszerű a francia vállalatok számára. A francia bankok ugyanis nem hiteleznek olyan vállalkozásoknak, amelyek Iránban vagy Kubában szeretnének kereskedelmi vagy termelői tevékenységet folytatni. Moshkan Mashkour tanácsadó szerint a francia vállalatok jelentős hátrányba vannak a pénzügyi finanszírozás terén, ugyanis a francia bankok az amerikai szankciók miatt nincsenek jelen az országban, szemben a kevésbé szégyellős olasz vagy német társaiktól. A pénzügyi akadály megkerülésében egy lehetséges megoldás lehet a Dubaion keresztül való közvetítés. Moshkan Mashkour hozzátette ugyanakkor, hogy minden délibáb ellenére „Ez (azaz Irán) nem lesz azonnal egy Eldorádó, túl komplex terület ahhoz”.