Forró téma lett a bevándorlás Amerikában is

Médiacsata

A jelöltek kölcsönösen elutasítják egymás bevándorláspolitikáját, ám míg Rubio mindezt hagyományos keretek között, addig Donuld Trump a rá jellemző meglepő módszerekkel teszi. Utóbbi egy Twitter-bejegyzésében ellenfelét Marco ’Amnesty’ Rubiónak nevezte, majd nemrég egy csomagot küldött neki ajándékba. A csomag 24 üveg Trump fényképével ellátott vizet tartalmatott, valamint két törölközőt a következő felirattal: „Tegyük Amerikát újra naggyá”. Trump azt mondta, a csomagot azért küldte, mert még sosem látott egy fiatal férfit ennyire izzadni, és ennyi vizet inni, mint Rubio a republikánus vita során – írta a CNN. Rubio válasza egy rádióinterjúban annyi volt, hogy Trump egy nagyon érzékeny és instabil férfi.

Trump nyíltan támadja Rubiót bevándorláspolitikája miatt, míg Rubio szerint Trump terveinek nagy része a valóságban működésképtelen, és nem menne át a Kongresszuson. A legnagyobb ellenállást az váltotta ki, hogy Trump véget vetne az Egyesült Államokban működő ius soli elvnek, azaz annak, hogy aki az USA-ban születik, az automatikusan állampolgárságot kap.

A probléma 

A problémát alapvetően az jelenti, hogy 2014-ben az Amerikai Egyesült Államok több, mint 300 milliós lakosságából körülbelül 40 millió nem amerikai állampolgár, nagy részük gazdasági bevándorló. A 2014-es adatok szerint az említett 40 millión kívül körülbelül 11-12 millió illegális bevándorló is él az országban. Szakértők szerint a valódi probléma az, hogy a nagy számú (mind a legális, mind az illegális) bevándorlás rontja az amerikai életszínvonalat. A négy legfontosabb következmény a következő: munkanélküliség, alacsonyabb bérek, elpazarolt adó és növekvő bűnözési ráta.

A probléma már évtizedek óta adott, azonban egy kormánynak sem sikerült még érdemi változásokat kieszközölni. Így érthető, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány során a jelöltek egyik legfontosabb ígérete a bevándorlási kérdés megoldása.

Trump bevándorláspolitikája

A két jelölt már a republikánus viták során hangoztatta eltérő nézetét a bevándorlás kapcsán. A szeptemberi 16-ai vita során Donald Trump azt mondta, hogy minden, Amerikában illegálisan tartózkodó bevándorlót deportálni kell az országból, ami megközelítőleg 11-12 millió embert jelent és jelenleg évi 200 milliárd dollárjába kerül a szövetségi kormánynak. Mikor arról kérdezték az elnöki posztért induló üzletembert, hogy milyen eszközökkel szeretné megvalósítani ezt a bevándorlási-stratégiát, azt válaszolta, hogy három fontos eleme lenne. Először is építene egy falat, egy falat, ami képes ellátni a feladatát, tehát a határ védelmét. Másodszor nagyon fontos, hogy törvényeknek kell a bevándorlást szabályozni, és ezeket a törvényeket be is kell tartatni. Végül pedig az amerikai munkavállalókat előnyben kell részesíteni a bevándorlókkal szemben.

Rubio javaslata

A vitában Trump legnagyobb ellenfele Marco Rubio volt, aki hangsúlyozta kubai gyökereit, és azt is, hogy az ő nagyapja is bevándorlóként érkezett az Egyesült Államokba. Trump programjával szemben Rubio mind a 2013-ban beadott, mind az éppen most benyújtott törvényjavaslata emelni szeretné a bevándorlók számát az Egyesült Államokban. Nem tagadja, hogy az USA bevándorlási politikája korszerűtlen, de nem a bevándorlók számával, hanem a kormány által használt eszközök minőségével van a probléma. Szerinte három jelentős problémát kell megoldani. Először is, az Egyesült Államok nagylelkűségének köszönhetően rengeteg bevándorlót fogad be, de sajnos a legálisan érkezőkkel együtt illegális, nem dokumentált emberek is átlépik a határt. Másodszor, a jogrendszer nem működik, amit szintén meg kellene reformálni. Végül pedig ott a 11-12 millió, az országba illegálisan érkezett bevándorló. Szerinte ezt a három problémát külön-külön kell megoldani, egyszerre nem lehet.

Trump javaslata nehezen kivitelezhetőnek és radikálisnak tűnik, ám egy nemrég elkészült elemzés szerint az amerikai közvélemény közelebb áll Trump javaslatához, mint Rubióéhoz. Ennek oka az, hogy Amerikában egyre több a munkanélküli, sokan úgy vélik, a külföldi munkavállalók alacsonyabb bérigénye súlyosan torzítja az ország munkaerőpiacát. Az elnökjelöltek közül mindenki egyetért, hogy az ország bevándorláspolitikája reformokra szorul, ezért mindenki igyekszik kampánya egyik allapillérévé tenni saját terveit.