- Napról napra éleződik a feszültség Izraelben és Ciszjordániában.
- Folyamatosan növekszik a palesztinok és zsidók által egymás ellen elkövetett súlyos erőszakos cselekmények száma.
- Izrael vajon a harmadik intifáda előtt áll?
Mindennapossá váltak a súlyos erőszakos cselekmények palesztinok és zsidók között Izraelben és Ciszjordániában az utóbbi hetekben, amely szakértők szerint már a harmadik intifáda, azaz palesztin felkelés „előszele”. Egy izraeli zsidó állampolgár késsel támadott négy palesztinra és megsebesítette őket az Izrael déli részén fekvő Dimona városában, tettét pedig nacionalizmussal magyarázta. Az elkövetőt őrizetbe vevő izraeli rendőrség. Ez a pénteki erőszakos incidens csak egy a sok közül, amelyet a héten palesztinok és zsidók a másik fél korábbi támadására való reakcióként megtorlásképpen elkövettek.
A mostanra rendkívül kiéleződött konfliktus eredetileg az al-Aksza mecset körül robbant ki a két fél között, mivel a palesztinok azzal vádolják az izraeli kormányt, hogy meg akarja változtatni az iszlám szent helyére vonatkozó status quo-t. A palesztinokat zavarta az izraeli látogatók egyre növekvő száma a Templom-hegyen, és azt gyanítják, hogy Izrael ketté kívánja választani az al-Aksza mecset épületének területét egy zsidó és egy muszlim imádkozási helyre. Palesztinok köveket és gyújtóbombákat hajítanak az izraeli biztonsági erőkre és zsidókat késelnek meg minden egyes nap, miközben Ciszjordániában zsidó telepesek palesztinok elleni támadásairól szólnak a hírek. Csütörtök este jobboldali izraeliek százai tüntettek Jeruzsálemben és azt skandálták, hogy „halál az arabokra”. Immár nemcsak a palesztinok követnek el késeléses erőszakos cselekményeket zsidók ellen, hanem zsidók is palesztinok ellen.
Péntek délután odáig fajult a helyzet, hogy mintegy négyszáz palesztin felkelő szított lázadást a gázai határon húzódó kerítésnél, köveket dobálva és égő autógumikkal támadva, az Izraeli Védelmi Erők pedig tüzet nyitottak a lázadókra: hat palesztin életét vesztette, hatvanan megsebesültek, köztük tizen súlyos sérüléseket szenvedtek. A konfliktus megállíthatatlanul kezd átterjedni a Gázai-övezet irányába is. A Hamász palesztin terrorista szervezetnek pont ez a célja, így a pénteki napot „a harag napjának” hirdette meg a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi támadásokat követően. A jordán kormány Izrael emberi jogi jogsértéseire hívta fel a figyelmet és határozottan a palesztinok mellett foglalt állást.
Az óriási rendőri jelenlét és a megerősített biztonsági intézkedések (több ellenőrzőpont létesítése, fémdetektorok elhelyezése az Óvárosban, az al-Aksza mecset negyvenöt év alatti férfiak általi látogatásának tiltása és a pénteki imák fokozott védelme) ellenére a jeruzsálemi közbiztonság drámai mértékben megromlott. Csütörtökön hét izraeli sérült meg különböző támadásokban, október elseje óta pedig négy izraeli halt meg palesztin lázadók támadásai során.
Nagy botrányt kavart az izraeli biztonsági erők által megölt tizenhárom éves palesztin esete. Vasárnap óta összesen hat palesztint öltek meg az izraeli biztonsági erők, amelynek tagjai keményen fellépnek a tüntetőkkel szemben akár éles lőszert használva is. A Palesztin Vörös Félhold humanitárius szervezet friss adatai alapján ezerhatszáz palesztin sérült meg az izraeli biztonsági erőkkel vagy a zsidó telepesekkel való konfrontáció során október harmadik napja óta.
Csütörtök este Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott a témában, és azt nyilatkozta, hogy a zsidó állam „egy terrorhullám közepén van”. „Nincs csodaszer, és az intézkedések, amelyeket meghoztunk, nem hoznak azonnali eredményt, de módszeres eltökéltséggel be fogjuk bizonyítani, hogy a terror nem kifizetődő, és így le fogjuk győzni azt.” A kritikák kereszttüzében Netanjahu nagykoalícióra tett javaslatot a centrista és cionista értékeket valló ellenzékkel. Az ellenzék viszont elutasította a felvetést, mivel nem kíván részese lenni Netanjahu kudarcának, hogy nem képes helyreállítani a biztonságot Izraelben.
Netanjahu továbbá kiemelte, hogy az erőszak a zsidó állam létrejötte óta végigkíséri Izrael történetét, tehát nem újkeletű jelenség. „Izrael mindig tudta, hogy hogyan lehet megfékezni a lázadókat, és most is ezt fogja tenni”, bátorította az izraelieket a kormányfő. A zsidó állam egyáltalán nem érdekelt az erőszak fokozódásában a békefolyamat tartós leállása és az orosz beavatkozás miatt egyre összetettebbé váló szíriai háborús konfliktus idején. Gilad Erdan közbiztonságért felelős izraeli miniszter bejelentette, hogy kétezer további rendőrt vezényeltek Jeruzsálem utcáira járőrözni. A több száz letartóztatott személy fele fiatalkorú volt, amely a megtévesztő uszítás eredménye a miniszter szerint.
Az izraeli kormányfő nemzetközi támogatást érez a háta mögött tetteiért és kiemelten fontosnak tartja, hogy eloszlassa azokat a téves hiedelmeket a palesztinok oldalán, hogy kormánya arra törekszik, hogy megváltoztassa a Templom-hegyre vonatkozó kényes szabályokat.
Bir Barkat jeruzsálemi polgármester csütörtökön meglepő kijelentést tett: felszólította a fegyverviselésre jogosult izraeli lakosokat, hogy hordják magukkal fegyverüket, amelyet adott esetben használhatnak egy terrortámadás során, amelyre bármikor sor kerülhet a közelükben. Izraelben sokaknak van harci tapasztalata, és a fegyverek birtoklása növeli az állampolgárok közbiztonságba vetett bizalmát, hiszen tisztában vannak vele, hogy a rendőrség mellett sok más honfitársuk is segítségükre siethet támadás esetén. Barkat úgy érvel, hogy a polgárok fegyverhordozása sok támadást hiúsított már meg, és növeli a gyors beavatkozás valószínűségét. A polgármester a kelet-jeruzsálemi Issawiya negyedbe látogatott egy fegyverrel, hogy példát mutasson. „Nem hordom minden nap és mindenhova, csak konfliktusövezetekbe”, nyilatkozta Barkat.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök arra kérte a Knesszet tagjait és kormánya minisztereit, hogy kerüljék a Templom-hegyre történő látogatást a feszültség további fokozódásának megakadályozása érdekében. Jamal Zahalka képviselő dacból ennek ellenére ellátogatott a szent helyekre csütörtökön. A Knesszet arab képviselői tiltakozásukat fejezték ki Netanjahu általuk „fasisztának” tartott döntésével szemben, szerintük az izraeli kormányfőnek nincs jogi vagy erkölcsi alapja ahhoz, hogy gátolja az arab képviselők látogatását az al-Aksza mecsetbe.
A politikai indíttatású erőszak megfékezését célzó látogatási korlátozás inkább hozzájárul a palesztin-zsidó viszony további elmérgesedéséhez, így ellentétes hatást ér el vele az izraeli kormányfő. Az izraeli biztonsági erők esetleges aránytalan fellépése a palesztin lázadókkal szemben szintén olajat önthet a tűzre. A Hamász arra ösztökéli a palesztinokat, hogy a zsidókkal való konfrontációt addig fokozzák, amíg annak szintje el nem éri az intifáda szintjét, amellyel az esetlegesen kialakuló intifáda által érintett területet kiterjeszti az izraeli gazdasági blokád által sújtott Gázai-övezetre is.