- Az 1985-ös merényletben közel száz ember vesztette életét, ráadásul a mai napig vannak tisztázatlan részletek.
- A támadás mögött feltehetőleg az egyik leghatalmasabb dél-amerikai drogbáró, Pablo Escobar állt.
- Santos elnök és a gerillák is ígéretet tettek az igazság kiderítésére.
A kolumbiai elnök bocsánatot kért egy 1985-ös merényletért, amikor a kolumbiai hadsereg rajtaütött a gerillák által elfoglalt Legfelsőbb Bíróság épületén. Az akció során közel száz ember vesztette életét.
Juan Manuel Santos az újjáépített Igazságügyi Palota átadási ünnepségén megtartott beszédében a 30 évvel ezelőtti eseményt Kolumbia történelmének legsötétebb modernkori fejezetének nevezte.
Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság tavaly ítélte el az államot 12 ember eltűnése miatt. Az eltűntek egyszerű hivatalnokok voltak, akiket a hadsereg a 48 órás patthelyzet során hurcolt el. Soha többé nem hallott róluk senki.
Az elnök személyesen kért bocsánatot az érintettek családjától az átadási ünnepségen és ígéretet tett mindent megtesznek annak érdekében, hogy megtudják mi történt az eltűntekkel. A beszéd során Santos elnök újra hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a több évtizede tartó véres polgárháborúnak. „Állítsuk meg a géppuskaropogást. Állítsuk meg a géppuskaropogást örökre Kolumbiában.” – mondta a politikus.
A bíróság elleni támadást a korábban feloszlatott M-19 tagjai követték el, a kormány pedig igen kemény választ adott erre, hiszen úgy gondolták megtámadták a kolumbiai demokráciát. A kolumbiaiak az eseményre úgy tekintenek, mint egyfajta holokausztra, hiszen az akkori kormány tankokkal rohamoztatta meg az épületet, később pedig lebombáztatta azt.
Santos elnök a bocsánatkérést követően nyomozást rendelt el az ostrommal kapcsolatban, ennek legfőbb oka az volt, hogy 11 legfelsőbb bírósági tag is az eltűntek illetve a halottak között volt.
A múlt héten a hatóságok Bogotában, egy kormányzati raktárban és egy fazekas temetőben megtalálták 3 olyan embernek a maradványait, akiket még élve szállítottak el az épületből utána azonban rejtélyes körülmények között eltűntek.
A kolumbiai elnök egy három éves tárgyalás sorozat után írta alá a béke megállapodást az ország legnagyobb gerilla szervezetével a baloldali Forradalmi Fegyveres Erők Kolumbia nevű szervezettel (FARC). A béke megállapodás részeként elkezdődtek az állambiztonsági erők visszaéléseinek feltárása az áldozatok illetve a szemtanúk bevonásával.
A pénteki ünnepségen az áldozatok családtagjai megemlékeztek a több évtizedes hiábavaló harcról, amit az igazság kiderítéséért folytattak. Hector Beltrán, aki az egyik dolgozónak volt az édesapja, felháborodásának adott hangot, hogy az elkövetők több évtizeden át büntetlenül megúszták tetteiket. „Azoknak, akiknek kötelessége lett volna megvédeni szeretteinket nem tették meg, sőt, részt vettek az ellenük folyó rágalomhadjáratban, ezzel pedig meggyalázták emléküket.” – mondta az áldozat édesapja.
Annak ellenére, hogy a kormány és a gerillák is elítélték az áldozatok eltűnését még mindig sok a megválaszolatlan kérdés az üggyel kapcsolatban. A mai napig nem derült ki, hogy a gerillák támadását a Medellín kartell hírhedt drogbárója, Pablo Escobar rendelte-e el. Az 1980-as években Kolumbia ki akart adni több drogbárót is az Egyesült Államoknak, hogy ott tárgyalják meg az ügyüket. Escobar egykori munkatársa évekkel később megerősítette, hogy szövetkeztek a kiadatásokat szintén ellenző gerillákkal, hogy semmisítsék meg a bizonyítékokat a bíróság pincéjében.
A kormány számos hibát elkövetett annak idején, megpróbálta például az eseményeket úgy eltitkolni, hogy arra kötelezte a televíziós társaságokat, hogy ne közvetítsék a történéseket. Betancur tábornok elsőként vetette fel a hadsereg felelősségét a katonai akcióval kapcsolatban, de 1986-ban törekvése kudarcba fulladt, hiszen az akkori kolumbiai elnök végül kegyelmet adott az egykori katonai vezetőnek.
„Ha bármilyen bűnt elkövettem annak idején, arra kérem a honfitársaimat, hogy bocsássanak meg nekem” – nyilatkozta a 92 éves tábornak megtörve ezzel némaságát a tragikus eseményekben betöltött szerepével kapcsolatban.
Berbás Péter