Kitekintő.hu

Szaúdi félelem az iráni „aljassággal” szemben

Az Iránt eddig sújtó szankciók feloldásának következményeitől fél Szaúd-Arábia. Ha Irán az új forrásait „aljas tevékenységeinek” fedezetére használja, annak káros következményei lesznek, nyilatkozta Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter a Reutersnek.

A Reuters kérdésére, miszerint Szaúd-Arábia kész lenne-e nukleáris fegyverek beszerzésére, hogyha Irán is szert tenne ilyen fegyverekre az atomalku ellenére, a külügyminiszter azt válaszolta, hogy Szaúd-Arábia „a népünk érdekében kész megtenni bármit”.

„Nem gondolom, hogy logikus lenne ezt a kérdést publikusan megvitatnunk, mint ahogy azt sem, hogy egy ilyen kérdésre bármilyen más választ is adhatnék”, tette hozzá al-Dzsubeir. Bár a nyilvánosság előtt Rijád üdvözölte a nukleáris megállapodást – mind addig, amíg Irán szigorú felügyelet alatt marad – a színfalak mögött viszont a szaúdiak már közel sem ennyire pozitívak. Valószínűsíthető ugyanis, hogy Irán az új forrásainak egy részét az általuk támogatott miliciákra és egyéb szervezetekre fordítja.

„Ha romlását generálják majd. Ha viszont az iráni nép életszínvonalának növelésére fordítják, akkor ez egy üdvözletes dolog is lehet”, fejtette ki véleményét al-Dzsubeir.

A szaúdi félelmeket tovább táplálja az Egyesült Államok látszólagos lassú kihátrálása a közel-keleti ügyekből, hiszen az USA Rijád legerősebb szövetségese. A külügyminiszter nem hiszi, hogy Washington visszavonulna a régióból, de egyértelműen kijelentette, hogy a világ az Egyesült Államokra tekint, mint egyedi szuperhatalom, hogy biztosítsa a stabilitást.

„Egy esetleges amerikai hanyatlással vagy visszavonulással a mindenkit érintő probléma az elkerülhetetlen vákuum keletkezése lenne, hiszen valahányszor vákuum keletkezik gonosz erők jelennek meg”, véli al-Dzsubeir.

A külügyminiszter szavai erősek, de egyáltalán nem meglepőek. Közismert tény, hogy Rijád és Teherán hagyományos riválisnak számítanak a régióban és szinte az össze aktív konfliktusban különböző csoportokat támogatnak. Magyarul, ha Irán több támogatást nyújt a klienseinek, akkor kénytelen lesz Rijád is hasonlóan cselekedni a sajátjaival. Szaúd-Arábia és Irán között ezzel párhuzamosan (és szoros kapcsolatban) jelen van még egy erős vallási ellentét is, ami egyszerre fűti tovább és szolgál alapjaként a felek rivalizálásának. A két ország között tehát sokkal inkább „egyszerű” érdekellentétről van szó, nem pedig Irán állítólagos „gonosz” mivoltáról.