- Szíria agressziós cselekménynek fog tekinteni bármifajta katonai beavatkozást, amelyet a damaszkuszi kormány beleegyezése nélkül hajtanak végre a területén.
- A szíriai külügyminiszter a szaúdi és török szárazföldi csapatok esetleges bevetésére utalt ezzel a figyelmeztetéssel.
- A szaúdi védelmi tárca csütörtökön jelentette be, hogy Szaúd-Arábia kész szárazföldi egységeket küldeni Szíriába az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terroristái ellen.
- A sajtó szerint az olajmonarchia Törökországgal koordinálná katonai tevékenységét.
- Az effajta hadművelettől Oroszország is óva intette a szaúdiakat.
Szíria agressziós cselekménynek fog tekinteni bármifajta katonai beavatkozást, amelyet a damaszkuszi kormány beleegyezése nélkül hajtanak végre a területén, s ennek megfelelő lesz a válasza is – szögezte le szombaton a szíriai külügyminiszter.
Valíd Moallem damaszkuszi sajtóértekezletén újságírók kérdéseire válaszolva hangsúlyozta: ha bármelyik ország a szíriai kormány engedélye nélkül avatkozik be szárazföldi csapatokkal a harcokba, e csapatok katonai „fakoporsóban” fognak visszatérni hazájukba. Damaszkusz ugyanis bármiféle ilyen jellegű hadműveletet aggressziós cselekménynek fog tekinteni, és ennek megfelelően tesz majd ellenlépéseket. A miniszter a szaúdi és török szárazföldi csapatok esetleges bevetésére utalt ezzel a figyelmeztetéssel.
A szaúdi védelmi tárca csütörtökön jelentette be, hogy Szaúd-Arábia kész szárazföldi egységeket küldeni Szíriába az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terroristái ellen, ha az Egyesült Államok vezette háborús koalíció ilyen döntést hoz. A The Guardian című brit lap közlése szerint több ezer, különleges kiképzésű katonáról van szó. A sajtó szerint az olajmonarchia Törökországgal koordinálná katonai tevékenységét.
Az effajta hadművelettől Oroszország is óva intette a szaúdiakat. Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke pénteken Moszvában úgy nyilatkozott: a szíriai konfliktus rendezése bonyolultabbá válna, ha Szaúd-Arábia részt venne a szárazföldi hadműveletekben Szíriában.
Koszacsov szerint Moszkva többször is leszögezte már, hogy külföldi fegyveres erők bevetéséhez Szíriában „a legitim hatalommal rendelkező szuverén állam” hozzájárulása szükséges. Hozzátette: a fegyveres erők bevetése „ebben az összefüggésben” az jelentené, katonai erővel próbálják megdönteni Szíria legitim kormányát.
A szíriai kormányerők eközben orosz támogatással, valamint a Hezbollah síita fegyveres szervezet és más milíciák segítségét is igénybe véve az utóbbi napokban előrenyomultak az észak-szíriai Aleppó tartományban. A kormányerők a hét közepén áttörték a felkelők ostromgyűrűjét, és így megnyílt előttük az út két síita faluba, Nubulba és Zahrába.
A szír kormányerők Aleppó térségében folyó offenzívája miatt viszont mintegy húszezer szíriai menekült gyűlt össze a török határon. Bár Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a délkelet-törökországi Mardin városban pénteken azt mondta, hogy minden érkezőről gondoskodnak, a hírügynökségek arról adtak hírt, hogy a menekültek további hulláma érkezik a török határhoz, egyes becslések szerint akár 50 ezer ember is lehet a lezárt határövezetben. Rami Abdel Rahman, a londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns szíriai szervezet igazgatója szerint rendkívül mostoha körülmények között vannak ezek a menekültek, a gyerekek és a nők is vagy sátrakban, vagy a szabad ég alatt kénytelenek tölteni a hideg éjszakát.
Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter szombaton nyilatkozatban igyekezett megnyugtatni az európai országokat, hogy országa a menekültekkel kapcsolatban hű marad a „nyitott határok politikájához”, ugyanakkor nem pontosította, hogy mikor akarja megnyitni a szíriai határnál lévő Oncupinar átkelőt a szíriai menedéket keresők ezrei előtt.