- A horvát kormánykoalíció kisebbik pártja megvonta a bizalmat az első miniszterelnök-helyettestől.
- A kabinet egésze azonban nem támogatta az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt.
- Amennyiben a kormány elfogadta volna Tomislav Karamarko leváltását, az a miniszterelnök-helyettes azonnali távozását vonta volna maga után.
- Politikai szakértők szerint Karamarko bukása a mindössze négy hónapja hivatalban lévő kormány bukását is jelenthetné egyben, hisz a nagyobbik kormányzó párt elnökéről van szó.
A horvát kormánykoalíció kisebbik pártjának, a Híd Függetlenek Listájának kormánytagjai megvonták a bizalmat pénteken a nagyobbik koalíciós partner, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökétől, Tomislav Karamarko első miniszterelnök-helyettestől, de a kabinet egésze nem támogatta az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt.
Tihomir Oreskovic miniszterelnök a kormány tagjaival péntek délután telefonon tanácskozott az ellenzéki indítványról.
A HDZ 14 minisztere és maga a miniszterelnök is kiálltak Karamarko mellett, míg a Híd hat minisztere és Bozo Petrov miniszterelnök-helyettes, a Híd elnöke megvonta a bizalmat az első miniszterelnök-helyettestől. Amennyiben a kormány elfogadta volna Karamarko leváltását, az a miniszterelnök-helyettes azonnali távozását vonta volna maga után.
A vezető horvát ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) nemrég bizalmatlansági indítványt nyújtott be Tomislav Karamarko ellen, mert felesége üzleti kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely a magyar Mol olaj- és gázipari vállalatnak lobbizott.
A Híd úgy véli, hogy Karamarko a kormány első miniszterelnök-helyetteseként emiatt nem tud objektív és pártatlan döntéseket hozni Horvátország és annak állampolgárai érdekében.
Bozo Petrov, a Híd elnöke még szerdán ultimátumot adott Tomislav Karamarkónak: ha péntekig nem távozik önszántából, a kisebbik kormányzó párt ellene fog szavazni a parlamentben. A kezdeményezésről legkésőbb június 18-ig kell szavazni a nemzetgyűlésben. Ha a Híd 15 képviselője közül csak 5 a miniszterelnök-helyettes ellen szavaz, ez elegendő lesz ahhoz, hogy a 151 fős parlament 76 szavazattal visszahívhassa Karamarkót tisztségéből.
Bozo Petrov pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: a Híd miniszterei megvonták Karamarkótól a bizalmat, és ezt fogják tenni a Híd parlamenti képviselői is. Hozzátette ugyanakkor, reméli, hogy erre nem fog sor kerülni, mert Karamarko még a szavazás előtt lemond.
„Karamarko terhet jelent a kormánynak, ezért távoznia kell” – húzta alá.
Petrov arról is beszélt, hogy nem akarnak új választásokat, de nem támogathatják a „régi viselkedési modellt, nem választhatják a kisebb kárt”. „Nem adhatjuk fel az elveinket, ebben nem vagyunk hajlandóak kompromisszumra” – hangsúlyozta.
Politikai szakértők szerint Karamarko bukása a mindössze négy hónapja hivatalban lévő kormány bukását is jelenthetné egyben, hisz a nagyobbik kormányzó párt elnökének eltávolítása a kormányból működésképtelenné tehetné a koalíciót.
Milijan Brkic, a HDZ titkára csütörtökön újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a párt kiáll Karamarko mellett, és semmilyen ultimátumnak nem enged.
Karamarko a fejleményekkel kapcsolatban, a HDZ elnökségének pénteki ülése után újságíróknak azt mondta: a HDZ teljes erejével és energiájával azon lesz, hogy fenntartsa a kormányt, és sem a Híd, sem Bozo Petrov nem fogja tudni megdönteni azt. Hozzátette, hogy a „HDZ elpusztítására irányuló kezdeményezések nem fognak sikerrel járni”.
Zeljko Reiner házelnök, a HDZ elnökségének tagja a közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott: értetlenül áll a Híd lépése előtt, nem érti, miért akarja Bozo Petrov újra hatalomhoz juttatatni Zoran Milanovic volt szocialista miniszterelnököt, és miért veszélyezteti annak a kormánynak a működését, amelynek maga is tagja.
Az SDP egyelőre elzárkózott az ügy kommentálásától.
A lapok egyetértenek abban, hogy az új választás csak a szociáldemokratáknak kedvezne, sem a HDZ, sem a Híd nem számíthat egyértelmű győzelemre. A legújabb közvélemény-kutatások szerint a Szociáldemokrata Párt (SDP) néhány százalékponttal ugyan, de hosszú idő után újra megelőzte a HDZ-t.
A Crobarometar felmérése szerint, amennyiben most tartanának parlamenti választásokat, az SDP a szavazatok 29,1 százalékát, a HDZ 28,7 százalékát, a Híd pedig 7,9 százalékát szerezné meg.
A Jutarnji List című lap szerint a Hídnak nincs veszíteni valója: népszerűsége a felére csökkent a választások óta, igazi befolyással pedig soha nem is rendelkezett.
A Vecernji List szerint lehetetlen küldetésről van szó, hiszen az előrehozott választások sem változtatnának a korábbi eredményen, ugyanis egyik vezető pártnak sincs elég ereje önállóan kormányozni.
Tovább súlyosbítja a belpolitikai válságot, ha június 7-ig nem választja meg a parlament kétharmados többséggel az új alkotmánybírókat, a választásztások törvényességéről, alkotmányosságáról ugyanis egyedül az alkotmánybíróság jogosult dönteni.
Szakértők szerint amennyiben nem működőképes a horvát alkotmánybíróság, és a kormány sem tudja biztosítani a parlamenti szavazáshoz szükséges többséget, patthelyzet alakulhat ki, mert nem lehet majd kiírni előre hozott választást sem, amely az egyetlen kiutat jelenthetné a válságból. Ez pedig további nyomást gyakorolhat a politikusokra, akik így mindenáron meg akarják majd választani az alkotmánybírákat, ez pedig súlyos következményekkel járhat a bírák kiválasztásának feltételrendszerére nézve.