- Az Oroszországgal szemben érvényben lévő szankciók meghosszabbítását jósolta hétfőn Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
- A korlátozó intézkedések hat hónappal történő kiterjesztését nevük mellőzését kérő EU-források is biztosra veszik.
- Az EU júniusban napvilágra kerülő új külpolitikai stratégiája Moszkvát már nem stratégiai partnerként, hanem stratégiai kihívásként írja le.
Egyre bizonyosabb, hogy az Európai Unió még júniusban újabb hat hónappal meg fogja hosszabbítani az Oroszország elleni, július végén lejáró gazdasági szankciókat. A hosszabbítást Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Luxembourgban, az Európai Néppárt 40-ik születésnapi rendezvényén szinte kész tényként kezelte, miközben Brüsszelben nevük mellőzését kérő EU-diplomaták is megerősítették: a tagállamok a korlátozó intézkedések várhatóan újabb félévvel történő meghosszabbítására készülnek.
Az elvi döntést a 2014 július végén bevezetett, majd módosított intézkedések kiterjesztéséről az Európai Tanács (az állam- és kormányfők testülete) hozhatja meg június 28-29-i ülésén, majd a nagykövetek formalizálhatják a megállapodást.
Az EU a 2015 februári minszki békemegállapodás maradéktalan végrehajtásától tette függővé a szankciók feloldását. „Erre június végéig már aligha kerülhet sor, így marad a hosszabbítás. A legfontosabb, hogy az EU megőrizze az egységét” – közölte hétfőn egy nevének mellőzését kérő EU-forrás.
Bár a közelmúltban elhangzott politikusi nyilatkozatok (például Sigmar Gabriel, a német szociáldemokrata párt elnöke, alkancellár részéről) az Oroszországgal szembeni szankciók hatástalanságáról és értelmetlenségéről szóltak, nyíltan eddig egyetlen kormány sem jelentette be, hogy a szankciók meghosszabbítása ellen fog szavazni.
Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy még Matteo Renzi, olasz miniszterelnök, akitől talán ez a leginkább várható lett volna a nagyobb országok közül, is hallgatott erről a G7-ek múlt heti Japánban tartott csúcstalálkozóján. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande, francia államfő ezzel szemben világosan értésre adták, hogy jelenleg nem látják a lehetőséget a szankciók feloldására vagy enyhítésére. Ők ketten a normandiai négyek tagjaként egyfajta szavatolói a minszki megállapodásnak.
Szóvivőjének bejelentése szerint egyébként Jean-Claude Juncker június 16-án Szentpétervárra utazik, ahol részt vesz a nemzetközi üzleti fórumon, ahová Vlagyimir Putyin orosz elnököt is várják. Így rögtön elindultak a találgatások, hogy ketten esetleg kifőznek valamit. Szóvivője szerint Juncker biztosan beszélni fog az orosz elnökkel, azt azonban egyelőre nem tudta megerősíteni, hogy kétoldalú megbeszélésen vagy spontánabb formában.
EU-források ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a Bizottság elnökének vajmi kevés köze van a szankciós döntéshez. A lapokat ebben a kérdésben valójában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke keveri és a 28 tagállam hivatott meghozni a döntést a kérdésben, ahogy eddig is.
Szijjártó Péter néhány napja Brüsszelben megismételte, hogy Magyarország politikai szintű vitát akar a kérdésben és nem járul hozzá a szankciók automatikus meghosszabbításához. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője néhány hete azt mondta a BruxInfo kérdésére, hogy eddig sem technikai gyakorlat volt a korlátozó intézkedések meghosszabbítása, hanem politikai döntés állt mögötte.
A szankciók meghosszabbítása a jelek szerint Moszkvát sem éri váratlanul. Tyimofej Bordacsev, a Kremlhez közel álló Valdaj Vitaklub európai tanulmányokért felelős igazgatója néhány napja a BruxInfónak adott interjújában annak a várakozásának adott hangot, hogy az EU meghosszabbítja a szankciókat, mert – tette hozzá – ez a legkényelmesebb, és mostanra ez lett a status quo. Az ismert politikai elemző ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a két fél közeledik ahhoz a ponthoz, amelyen túl már hidegen hagyja őket, hogy mi lesz a kapcsolatokkal. Minél tovább tartanak és minél szélesebbek a szankciók, annál inkább gyengül az EU és Oroszország egymásrautaltsága és kölcsönös függősége – figyelmeztetett.
Részben erre is rímelhet az az információ, miszerint az EU készülő új globális stratégiája már nem stratégiai partnerként, hanem stratégiai kihívásként fogja aposztrofálni Oroszországot. A még a Javier Solana idejében készült első uniós külpolitikai stratégiát felváltó új dokumentum jelenleg is egyeztetés alatt áll, és előreláthatóan a brit EU-tagsági népszavazás utáni napon hozza nyilvánosságra Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselő.
Egy EU-diplomata szerint az a várakozás, hogy az állam- és kormányfők június végén üdvözölni fogják az új globális stratégiát, megadva ezzel a jelet annak végrehajtására.
A stratégiai dokumentum Oroszországgal a korlátozott együttműködés mellett száll majd síkra azokon a területeken, ahol az EU érdekei úgy kívánják. A dokumentum határozottan támogatni fogja a közös kül- és biztonságpolitika megerősítését, de nem ejt szót egy európai hadsereg létrehozásáról – állítják bennfentesek.