Nagy többséggel jóváhagyták kedden a brit Munkáspárt kongresszusának küldöttei a párt Brexit-stratégiáját, amely nyitva hagyja az újabb EU-népszavazás lehetőségét is. Arról azonban még kedden is vita volt a kongresszuson, hogy ha lesz ilyen referendum, azon a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről lehet-e majd dönteni, vagy arról is, hogy Nagy-Britannia maradjon-e az Európai Unió tagja.
A legnagyobb brit ellenzéki erő Liverpoolban zajló éves kongresszusán kedd este elfogadott Brexit-stratégia egyik fő eleme az, hogy a Labour-frakció szinte bizonyosan kénytelen lesz leszavazni a parlamentben bármiféle olyan megállapodást, amelyet a konzervatív párti kormány köt az EU-val a kilépés feltételrendszeréről. A Munkáspárt ugyanis nem hiszi, hogy a kormány képes lesz olyan egyezségre jutni az unióval, amelyet a Labour támogatni tud.
A kongresszuson elfogadott határozati javaslat egyik legsarkalatosabb eleme az, hogy a Munkáspárt szerint olyan kapcsolatrendszert kell kialakítani az Európai Unióval, amely a brit EU-tagság megszűnése után is garantálja Nagy-Britannia teljes körű hozzáférését az EU egységes belső piacához, Theresa May miniszterelnök kormányának Brexit-stratégiája alapján azonban Nagy-Britannia kilép az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is.
A munkáspárti kongresszuson jóváhagyott határozat szerint ha a parlament elutasítja a konzervatív kormány által az EU-val kötendő Brexit-megállapodást, vagy ha a tory kormány nem tud megállapodásra jutni az unióval, és Nagy-Britannia a jövőbeni kapcsolatrendszerről szóló egyezség nélkül távozik az EU-ból, az a kormányba vetett bizalom elvesztését jelentené. A dokumentum szerint ilyen körülmények között az ország javát új parlamenti választások azonnali kiírása szolgálná a legjobban, és az, ha e választásokon a konzervatív kormányt a választók „kisöpörnék” a hatalomból.
Ha azonban nem sikerül elérni a parlamenti választások kiírását, a Munkáspártnak minden egyéb lehetséges opciót támogatnia kell, beleértve a kampányolást egy újabb népszavazásért – áll a Labour-kongresszus által jóváhagyott határozatban. A határozat nem említi, hogy a népszavazáson pontosan miről lehetne dönteni, és erről változatlanul folyik a vita a Labour vezetésében.
- Kapcsolódó cikkeink:
Sir Keir Starmer, a munkáspárti árnyékkormány Brexit-ügyi miniszterjelöltje a határozat elfogadása előtt nem sokkal elmondott kongresszusi felszólalásában egyértelműen kijelentette, hogy ha népszavazásra kerül sor, „senki nem zárja ki, hogy a (választható) lehetőségek között lesz a bennmaradás az Európai Unióban”. Starmer e kijelentését óriási, percekig tartó ováció fogadta.
Röviddel később azonban Steve Turner, a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség, a Munkáspárttal rendkívül szoros szövetségesi és támogatói kapcsolatban álló Unite főtitkárhelyettese kijelentette: a Brexit-tárgyalások eredménye nem lehet a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazás „újrajátszása”. Turner szerint ha újabb népszavazás lesz, az csak a kilépés feltételrendszerének elfogadásáról vagy elvetéséről szólhat, mivel ha az EU-tagságról tartanának ismét referendumot, az csak feltépné a Brexit által a brit társadalmon ejtett sebeket.
Theresa May miniszterelnök, aki kedden az ENSZ Közgyűlésének 73. ülésszakára utazott New Yorkba, az őt kísérő brit újságíróknak a repülőgépen kijelentette: nem lehetséges újabb népszavazást tartani a brit EU-tagságról, mivel a 2016-os referendum már döntött erről a kérdésről. May hozzátette: az új parlamenti választások kiírása sem szolgálná Nagy-Britannia érdekeit, mivel a kormány jelenleg egy jó Brexit-megállapodás elérésén dolgozik.
A brit kormányfő megismételte ugyanakkor azt a már többször hangoztatott nézetét is, hogy egy esetleges rossz megállapodásnál az is jobb, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az EU-ból.
Csak az a kérdés, hogy ez esetben hogyan oldják meg az ír-északír határ „újraépítését”. Ugyanis ha nincs belső piaci tagság és nincs vámunió (melyeket Theresa May szintén kizárt), akkor lesz határ (amit Theresa May szintén kizárt).
Pár hónap és kiderül…