● A nyugati országok messzemenő szankciókkal sújtják Oroszországot
● Oroszország ezt megtorolja és szankciókat vezet be a nyugati világ ellen
● Zuhannak az orosz részvények, napok óta zárva a moszkvai tőzsde
● Bankok és légitársaságok a legnagyobb vesztesek között
● A védelmi vállalatok és az új energiatechnológiák részvényei profitálnak
Az ukrajnai orosz invázió olyan agresszió, amilyenre Európában évtizedek óta nem volt példa. Mivel az erőszak visszatérése összetörte a második világháború utáni rendet az öreg kontinensen, az európai országok és a világ más részei gyorsan elítélték Oroszország cselekedeteit.
Példátlan mértékű szankciókat jelentettek be, ami a moszkvai tőzsde bezárásához és a londoni tőzsdén jegyzett orosz részvények indexének több mint 90%-os zuhanásához vezetett. Az Oroszországgal szembeni szankcióknak azonban mellékhatásai is vannak: vessünk most egy gyors pillantást a részvények azon csoportjaira, amelyek nyerteseknek és veszteseknek tekinthetők.
Vesztesek
Kezdjük a vesztesekkel, mivel sokkal könnyebb rámutatni arra, hogy mely ágazatok veszítenek a nemzetközi kereskedelemben zavarokat okozó és a pénzügyi piacokat megrázó szankciók miatt. A szankciók által leginkább negatívan érintett részvénycsoportok közé tartoznak azok, amelyek eleve a szankciók célpontjai voltak – a pénzintézetek és a légitársaságok. Ugyanakkor az autóipari ágazat is megsínyli a helyzetet, mivel a vállalatok önszankciókat kezdenek alkalmazni, és leállítják oroszországi tevékenységüket.
Bankok
A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók nagymértékben elvágták az országot a nemzetközi pénzpiacoktól. Bár a nyugati országok nem vették célba az orosz olaj- és gázáramlások kifizetéseit, az ország jelentős pénzintézetei a célkeresztbe kerültek. Miközben ez megnehezíti az orosz vállalatok számára, hogy az áruikért és szolgáltatásaikért járó bevételeiket beszedjék, megnehezíti azt is, hogy a külföldi árukért és szolgáltatásokért fizessenek. Ez nehézségeket okoz az európai bankok számára, amelyek nemcsak az EU és Oroszország közötti fizetéseket bonyolítják, hanem nagy befektetésekkel is rendelkeznek Oroszországban.
A részvények árfolyama visszaesett, ami tükrözi az üzletvesztést és a portfóliók leírására vonatkozó várakozást. Érintett vállalatok többek között: Deutsche Bank (DBK.DE), Societe Generale (GLE.FR) és UniCredit (UCG.IT).
A Deutsche Bank (DBK.DE) állítólag mélyen kötődik orosz ügyfeleihez, ami a vállalat részvényeinek közelmúltbeli teljesítményében is tükröződik. A részvény az emelkedő csatorna alsó határa alá esett, és 2021 szeptember vége óta a legalacsonyabb szintet érte el.

A Deutsche Bank árfolyama. Forrás: XTB – xStation5
Autóipari ágazat
Az autógyártókat és más autóipari vállalatokat is súlyosan érinti az ukrajnai háború: az ellátási lánc megszakadása alkatrészhiányhoz vezetett. A német autógyártók – például a BMW és a Volkswagen – bejelentették, hogy le kell állítaniuk a termelést néhány hazai gyárukban, mivel az Ukrajnából érkező alkatrészek hiánya miatt nem folytatódhat az összeszerelés. A gumiabroncsgyártó cégek is megsínylik, hogy az iparág oroszországi nyersanyagellátása akadozik.
Végül pedig az Oroszországgal üzletelő vállalatokkal szemben egyre növekvő ellenérzések arra késztettek néhány vállalatot, hogy önszankciókat és a hivatalos korlátozásokon túlmenő intézkedéseket vezessenek be: a Volkswagen például leállította oroszországi exportját és értékesítését, a BMW pedig bejelentette, hogy megszünteti oroszországi gyártását. Érintett vállalatok többek között: Renault (RNO.FR), Volkswagen (VOW1.DE), Continental (CON.DE) és BMW (BMW.DE).

A Renault árfolyama. Forrás: XTB – xStation5
Oroszország a Renault (RNO.FR) második legnagyobb piaca. A francia autógyártó részvényeinek árfolyama több mint 30%-ot zuhant az oroszországi invázió kezdete óta, mivel a befektetők attól tartanak, hogy a vállalat hamarosan egyáltalán nem tud majd üzletet folytatni
Oroszországban.
Légitársaságok, légiközlekedési ágazat
Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és mások úgy döntöttek, hogy lezárják a területük feletti légteret az orosz repülőgépek előtt. Ennek következtében az orosz légitársaságok kénytelenek voltak hosszabb útvonalakat választani, vagy egyes járatokról teljesen lemondani, mivel azok már nem lettek volna nyereségesek. Oroszország nem sokkal később hasonló módon vágott vissza, megnehezítve az európai légitársaságok – például a Lufthansa – számára, hogy elérjék Ázsiát. A Kelet-Európában jelentős tevékenységet folytató légitársaságok, mint például a TUI, szintén nagymértékben érintettek.
Bár a szankciók várhatóan az orosz vállalatok számára fájdalmasabbak lesznek (az Aeroflot orosz állami légitársaság már be is jelentette, hogy megszünteti összes nemzetközi járatát – kivéve a fehéroroszországi útvonalakat), az európai és amerikai cégek is üzleti veszteséget szenvednek el. Az Airbus és a Boeing azt is bejelentette, hogy nem nyújtanak többé támogató szolgáltatásokat és alkatrészellátást az orosz
légitársaságoknak. Érintett vállalatok többek között: Lufthansa (LHA.DE), TUI (TUI.DE), Airbus (AIR.DE), Boeing (BA.US).
Győztesek
Az orosz gazdaság mérete és a számos európai országgal fennálló mély kereskedelmi kapcsolat miatt az orosz szankciók jelentős negatív hatást gyakorolnak egyes amerikai és európai vállalatokra. Vannak azonban olyan szektorok is, amelyek profitálnak a helyzetből, pontosabban a globális rend változásából.
Azok az országok, amelyek nem látták szükségét annak, hogy nagy összegeket költsenek a védelemre, meggondolták magukat, míg az orosz energiaellátástól függő országok máshol kezdenek el keresgélni, jobban nyitva a zöld energiák felé.
Új energetikai technológiák
Európa nagyfokú függősége az orosz energiaimporttól megnehezítette a hatékony szankciók bevezetését. Míg az EU és szövetségesei az orosz gazdaság nagy részét célba vették, az orosz energiaszektort nem, mert attól tartanak, hogy Oroszország megtorlásként teljesen leállítja az energiaexportot. Ez energiaválságot idézhet elő Európában, ugyanakkor arra ösztönzi a vezetőket, hogy máshol keressenek energiaellátási lehetőségeket.
Felhívások hangzottak el a német atomerőművekből való kilépés lassítására vagy az ETS, az emissziókereskedés leállítására. Egyértelmű döntések még nem születtek, de nagyon valószínűnek tűnik, hogy az EU a megújuló energia, az atomenergia vagy a hidrogén felé fog fordulni az orosz olaj és gáz helyett, ami lehetőséget jelenthet az ezekben az ágazatokban működő vállalatok számára. Érintett vállalatok például: Vestas Wind Systems (VWS.DK), Orsted (ORSTED.DK), NEL (NEL.NO) és Uranium Energy (UEC.US).
Védelmi ágazat
Ukrajna megszállása nemcsak azt jelenti, hogy a háború visszatért Európába. Azzal is jár,, hogy a globális szuperhatalmak közötti katonai verseny újraindul. Mivel a NATO-országok az Ukrajnával szembeni orosz agressziót a szövetségre nézve közvetlen fenyegetésnek tekintik, a tagországok bejelentették, hogy többet fognak költeni védelemre. Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy 100 milliárd eurót költenek a német hadseregre, hogy kompenzálják a korábbi évek cél alatti beruházásait.
Várhatóan más NATO-országok is növelni fogják a kiadásokat, hogy megfeleljenek a NATO-szerte 2%-os GDP-célnak. Az európai és az egyesült államokbeli védelmi vállalatok egyaránt erősödtek a héten, mivel európai és egyesült államokbeli politikusok a katonai kiadások növelésére szólítottak fel. Érintett vállalatok például: Rheinmetall (RHM.DE), BAE Systems (BA.UK), Raytheon Technologies (RTX.US) és Lockheed Martin (LMT.US).

Az orosz invázió kezdete óta a védelmi kiadások növelésére vonatkozó várakozások miatt a Lockheed Martin (LMT.US) részvénye a járvány előtti csúcsok fölé tört és új csúcsot ért el. A Lockheed Martin fontos amerikai kormányzati partner, amely hosszú ideje szállítja a katonai repülőgépeket és egyéb felszereléseket az amerikai hadseregnek. Forrás: xStation5
Forrás: XTB
Amennyiben nem csak tájékozódna, hanem ki is szeretné magát próbálni a tőzsde világában, ezt most kockázat nélkül megteheti egy ingyenes demószámlán!