Már szinte az összes szavazatot megszámolták a svédországi választásokon, és az eredmények igazolják a vasárnap esti, a jobboldali szövetség győzelmére vonatkozó várakozásokat – sőt a vasárnapi 175-174 helyett immár 176-173-ra módosult az állás a jobboldal javára, aminek hatására a svéd miniszterelnök Magdalena Andersson már be is jelentette lemondását.
A jobboldali blokkot négy párt alkotja: a Svéd Demokraták, a Liberálisok, a Mérsékeltek és a Kereszténydemokraták. Bár hivatalos végeredményt még mindig nem hirdettek, úgy tűnik, hogy az eddig kormányzó baloldali-centrista szövetség ellenzéki szerepbe kényszerül.
A svéd választások várható végeredménye a parlamenti helyekre vetítve. Forrás: DW
Mit jelent a hatalomváltás a gazdaság számára?
A jobboldali pártok közül a Svéd Demokraták fogják a legtöbb mandátumot megszerezni, és valószínűleg vezető szerepet játszanak majd az új kormánykoalícióban. A pártot euroszkeptikusnak tartják, és a kemény bevándorlásellenes politika szorgalmazásával jutottak be a politikai főáramba. A bevándorlási törvények módosítása valószínűsíthető, csakúgy, mint a Svédországban egyre növekvő fegyveres erőszak kezelésére irányuló törvénymódosítások.
Ami azonban a gazdaságot illeti, a párt centrista és pragmatikus, anélkül, hogy egyértelműen a jobb- vagy baloldali politikai irányvonal felé hajlana – ez pedig azt jelenti, hogy Svédországban nem várható jelentős változás a gazdaságpolitikában. Valószínűleg nem változik sem a külügyekhez, sem a védelemhez való hozzáállás, sőt az új, bevándorlásellenes kormány talán még inkább igyekszik majd kezelni Törökország aggodalmait Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban, mivel Törökország azzal vádolta meg Svédországot, hogy menedéket nyújt a kurd bevándorlóknak, akiket a török vezetés terroristáknak tart.
Megjegyzendő azonban, hogy az új jobboldali koalíció valószínűleg csak 1-2 mandátummal lesz több, mint amennyi a többséghez szükséges a 349 fős svéd parlamentben. Ez azt jelenti, hogy a választások közötti hatalomváltás továbbra is lehetséges.
A figyelem a Riksbank ülésére irányul
Bár a választások nagy valószínűséggel hatalomváltást eredményeznek, a svéd korona (SEK) árfolyamát meglehetősen hidegen hagyta az eredmény. A gazdaságpolitika valószínűleg nem fog éles fordulatot venni, így a SEK számára sokkal fontosabb hajtóerő a Riksbank monetáris politikája.
A Riksbank szeptember 20-án, kedden este jelenti be következő politikai döntését. A piac jelenleg 41%-os esélyt ad egy 100 bázispontos kamatemelésre, és 59%-os esélyt egy 75%-os kamatemelésre.
A Riskbank korábban arra utalt, hogy év végére 2%-ra nöhet az alapkamat, de azóta sok minden változott. Az EKB is elindította kamatemelési ciklusát, és valószínűnek tűnik, hogy a Riksbank a korábbiakhoz hasonlóan 25-50 bázisponttal az EKB előtt szeretne járni.
Ráadásul a Riksbank elnöke, Ingves azt mondta, hogy a kis mértékű kamatemelések már nem jöhetnek szóba. Mindezek alapján a Riksbank már inkább 2,25-2,50%-os kamatlábat célozhat meg az év végére. Tekintettel arra, hogy az alapkamat jelenleg 0,75%-on áll, és idén már csak két Riksbank-ülés van hátra, a nagy, 75-100 bázispontos kamatemelések valószínűnek tűnnek.
- Kapcsolódó cikkünk:
Forrás: XTB / DW