Sorozatunk előző részeiben a megfelelő piacok kiválasztásával, a befektetett tőke meghatározásával és a kereskedés közbeni érzelmekkel foglalkoztunk. Ezúttal a legveszélyesebb hibákra hívjuk fel a figyelmet.
A befektetők gyakran alábecsülik az érzelmek kereskedési magatartásra gyakorolt hatását, és lényegtelennek tartják az egyes érzelmeket. Az XTB írása ezekre a hibákra világít rá és segít a hatékony kereskedési magatartás elsajátításában.
A tervezés hiánya
Az egyik leggyakoribb hiba a befektetés megkezdése a saját feltételrendszerünk meghatározása nélkül. Ennek a hibának az elkerüléséhez csak pár kulcskérdésre kell válaszolnia még a pozíció megnyitása előtt:
● Mit tesz, ha a piac elindul egy nem kívánt irányba?
● Mikor fogja bezárni a pozíciót?
● Mekkora veszteséget tud elfogadni egyetlen kereskedés során?
Hasonlóan fontos meghatározni a teendőket pozitív forgatókönyv megvalósulása esetén is:
● Mit tesz majd, ha a piac elkezd a várt irányba mozogni?
● Mikor fogja bezárni a pozíciót?
● Mekkora profitot szeretne elérni egyetlen kereskedés során?
Rendkívül fontos megfogalmazni az elérni kívánt célokat, meghatározva ezeket mind pozitív, mind negatív fejlemények esetén. A fedezeti cél és szint meghatározása kiküszöböli a negatív érzelmek kereskedésre gyakorolt hatását.
Veszteséges pozíciók tartása és a nyereséges pozíciók túl gyors bezárása
A kereskedés aranyszabálya: “Hagyd a profitot futni, a bukót pedig zárd mielőbb”.
Nehéz ezzel nem egyetérteni, de annál nehezebb betartani. Sok kereskedő annak ellenére, hogy jól felkészült a kereskedésre, nem képes időben lezárni ügyleteit, legyen a végeredmény akár profit, akár veszteség.
Amikor a kötés profitot hoz, a kereskedők látva a már “megszerzett” pénzt, gyakran bezárják a pozíciót, mielőtt az elérné az előre meghatározott szintet. Attól tartanak, hogy a helyzet megfordul, és ezért inkább realizálják a kis profitot a potenciális profit kárára. Még egy kis nyereség is jobb a számukra, mint a veszteség esélye.
Másrészt azonban, ha egy pozíció már jövedelmezőnek bizonyul, kialakulhat a kapzsiság érzése, a nagyobb profit elérésének vágya. Tudnia kell, hogy a piac bármikor megfordulhat, és egy adott instrumentum ára gyakran nem tér vissza arra az adott szintre egyhamar, ahol a pozíció zárását tervezték. Amíg pedig arra vár, hogy újra elérje az árfolyam az áhított szintet, csalódhat, és profitja akár veszteségbe is átfordulhat.
Ennek a forgatókönyvnek az elkerülésére a legjobb módszer a stop loss megbízás alkalmazása, amelynek fontosságára az előző részben hívtuk fel a figyelmet.

Egy példa, melyen a tervezett zárás elmulasztásának veszélye látható. Forrás: XTB
Ha azonban a kereskedés már a nyitás pillanatától kezdve veszteséget okoz, még nehezebb dönteni annak bezárásáról. Sok kereskedő nem ismeri el hibáját, és nem lép ki a megfelelő időben a veszteséges pozíciójából, ami általában még nagyobb veszteségeket eredményez.
„A pozíció tartásának egyik leggyakoribb oka az a hit, hogy az árak végül úgyis felmennek. Ebből viszont számos pszichológiai defektus származhat, kezdve a túlzott optimizmustól és a túlzott önbizalomtól egészen a tévhitig, amikor már azt képzeljük, hogy a jó eredmények a tudásból, a rosszak pedig csupán a rossz szerencséből eredeztethetőek. ” – A spekuláció művészete évekkel később – Komar Zenon; Linia
Warszawa, 2011.
Ennek a magatartási formának a megnyilvánulása a stop loss átrakogatása vagy teljes elhagyása. A pozíciók megfelelő védelme létfontosságú szerepet játszik a kereskedésben. Ez lehetővé teszi az elfogadható veszteség meghatározását kedvezőtlen piaci feltételek esetén. A megállapított szabályok betartása lehetőséget ad a veszteségek csökkentésére, csökkenti a stresszt és lehetővé teszi, hogy a jövőbeli befektetési célokra összpontosíthasson.
Ne feledje, hogy a stop loss mozgatása abban a reményben, hogy a helyzet megfordul, azt jelenti, hogy elfogadja, hogy a vesztesége is növekedhet. Az ilyen lépés időt vesz igénybe, mert azt eredményezheti, hogy egy nem kívánt pozícióba ragad, ami pénzt igényel, így csökkenti a felhasználható tőke mennyiségét a további befektetésekre. Ez mind negatív érzelmekhez vezet, amelyek tovább súlyosbíthatják a már eleve
kedvezőtlen helyzetet.

A stop loss módosítása egyre mélyülő veszteséghez vezethet. Forrás: XTB
Halmozott veszteség
Amikor egy pozíció veszteséget okoz, a kereskedők gyakran úgy döntenek, hogy halmozzák azt újabb azonos irányú pozíció nyitásával, nem pedig bezárják a veszteséges ügyletet. A vesztes pozíció halmozása akkor történik, amikor például a kereskedő további vételi pozíciókat nyit egy csökkenő medvepiacon.

Veszteséges pozíciók halmozása egy medvepiacon egyre nagyobb mínuszhoz vezethet. Forrás: XTB
Ez akkor fordul elő, amikor a befektető nem ismeri el a hibát, és nem fogadja el a felmerült veszteséget, ezzel még tovább súlyosbítja azt. Ezt követően a harag és a frusztráció hozzájárulhat a további pénzvesztéshez. Ez egy nagyon veszélyes szokás, általában magával viszi a számlaegyenleg nagy részét, ha nem az egészet.
Tőkeáttétel túlhasználata
A tőkeáttétel képezi a devizakereskedés alapját, de a határidős indexpiacon és a CFD-kkel történő kereskedés során is szerepet kap. A tőkeáttétel lehetőséget kínál látványos nyereség elérésére viszonylag alacsony befektetett összeg mellett, de ugyanezen oknál fogva megfelelő kockázatkezelés hiányában jelentős – és gyors – veszteségeket is el lehet szenvedni tőkeáttétel használatával.
Olyan pozíciók nyitása, amelyek túlságosan nagyok a birtokolt tőkéhez képest, túlhasználathoz vezetnek, ilyen esetben akár már egy apróbb, tőkeáttétel nélkül akár jelentéktelen veszteség is túlságosan lecsökkentheti a befektető fedezetét, amit csak a pozíció kényszerű lezárásával vagy további tőke befizetésével lehet orvosolni.
Ennek a problémának a gyökere a gyenge tőkekezelésben keresendő, és a jelen cikksorozatban leírt eszközök alkalmazásával – stop loss, megfelelő piac és fedezeti szint kiválasztása – könnyen elkerülhető.
Cikksorozatunk még folytatódik, legközelebb a fegyelem és a kereskedési terv kerülnek fókuszba. Az előző részeket pedig itt érheti el:
A tőzsdei kereskedés csapdái – kereskedési pszichológia 1. rész
A tőzsdei kereskedés csapdái – kereskedési pszichológia 2. rész