Újabb részéhez érkezett a technikai elemzés eszközeiről szóló cikksorozatunk, melyben ezúttal a Bollinger szalagokról, vagy az angol nevéből – Bollinger Bands – rövidítve BB szalagokról lesz szó.
Az 1980-as évek elején kifejlesztett indikátor nevét megalkotójáról, John A. Bollinger pénzügyi elemzőről kapta, aki 20001-ben könyvet is írt a szalagokról, melyet azóta tizenegy nyelvre fordítottak le. Aki olvasta sorozatunk korábbi részeit vagy foglalkozott már technikai elemzéssel, annak ismerősek lehetnek a mozgóátlag és a trendcsatorna kifejezések. Mindkét eszköz önállóan is megállja a helyét és segítenek a piaci trendek és trendfordulók felismerésében, John Bollinger pedig ezt a két eszközt kombinálta.
Miből állnak a BB szalagok?
A Bollinger szalagok egy mozgóátlagból és a mozgóátlagot körülvevő „trendcsatornából” állnak, azzal a különbséggel a szabályos trendcsatornákhoz képest, hogy itt nem egyenes vonalak jelzik a csatorna alsó és felső határát, hanem az árcsatorna szélessége az ár volatilitásától függően folyamatosan változik: a csatorna kitágul, ha a volatilitás megnő és összeszűkül, ha a volatilitás csökken. Ebből adódóan a BB szalagok a volatilitás indikátorok közé tartoznak.
Az indikátor tehát tulajdonképpen három folyamatosan alakuló szalagból áll:
– a középső, kiinduló szalag egy hagyományos, jellemzően 20 napos mozgóátlag (MA)
– az alsó és a felső szalagot (a csatorna két szélét) pedig úgy kapjuk meg, hogy az MA-t felfelé és lefelé is eltoljuk az alaptermék szórásának kétszeresével.
Mindennek ábrázolásához ma már nem kell semmiféle matematikai tudás, a modern kereskedési rendszerekben – ilyen például az xStation5 – egy kattintással kiválaszthatjuk a BB szalagot, mint használandó eszközt, és már látjuk is a Bollinger szalagokkal kiegészített grafikont.
Gyakorlott kereskedők természetesen nemcsak a 20 napos átlag / 2-es szórás párosítással dolgozhatnak, hiszen mind a mozgóátlag periódusa, mind a szórás szorzója módosítható úgy, hogy minél inkább lefedje az adott eszköz ingadozási sávját, de az eszköz bemutatásához most az alapbeállításokat vesszük alapul.
Íme a DAX (DE30) aktuális grafikonja napi bontású gyertyákkal, BB szalagokkal:

A DE30 grafikonja BB szalagokkal kiegészítve. Látható, hogy az árfolyam legtöbbször vagy a szalagok között „pattog” vagy valamelyik szalag mentén halad. Forrás: xStation5
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.
Miben segítenek a Bollinger szalagok?
A Bollinger szalagok segítségével azonosítani tudjuk a magas és alacsony volatilitású periódusokat, valamint az extrém magas vagy alacsony árfolyamszinteket.
a) A BB szalagok figyelmeztetnek a közelgő árfolyam-változásra: a sáv közvetlenül egy éles árfolyam elmozdulás előtt gyakran összeszűkül, melynek oka a volatilitás változásában keresendő. Az árfolyam elmozdulás irányára ilyen esetben a BB szalagok nem adnak választ, de a kereskedő felkészülhet arra. hogy valamelyik irányban nagyobb mozgás készül. Ez az eset látható a fenti grafikonon 2021 augusztus végén – a beszűkülés után a DE30 pár hét alatt több mint 1000 pontot esett.
b) A BB szalagok jelzik a lehetséges irányváltásokat: amennyiben az árfolyam érinti az alsó vagy a felső BB szalagot, akkor jó esély van arra, hogy innen fordulni fog az ár és megcélozza az ellentétes szalagot vagy legalább a mozgóátlagot, azaz a középső vonalat. Erre a mozgásra is mutatunk egy példát, 2021 decemberében a US100 pár napon belül érintette az alsó szalagot, majd a felső szalagot (világos négyzettel jelölve a két érintés), később pedig onnan ismét lefordult. immár egy nagyobb, trendszerű esést bemutatva.

Bollinger szalag érintések az US100 grafikonján. Forrás: xStation5
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a bemutatott adatok a korábbi teljesítményadatokra utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.
c) A BB szalagok jelzik a nagy trendeket: amennyiben az árfolyam eléri az alsó vagy a felső szalagot, de onnan nem tud fordulni, akkor jó eséllyel egy nagyobb trend van kialakulóban. Ilyen esetben az árfolyam szinte folyamatosan a szalagot érintve halad, melynek meredeksége megnő. Ezt az esetet láthattuk az US100 esetében 2021 januárjában, és az utóbbi jó pár hétben is.
A BB szalagok értelmezésénél a legnehezebb feladat a b) és a c) esetek megkülönböztetése, könnyen előfordulhat ugyanis, hogy például a szalag alját érintő árfolyamnál – az irányváltásra várva – a kereskedő vételi pozíciót nyit, de az árfolyam éppen egy nagy negatív trendet indít és egyre meredekebben tovább esik.
Ezt a kellemetlen forgatókönyvet jó elkerülni, amire több megoldás létezik:
1. Használjunk stop loss megbízást: így ha mégsem fordul az árfolyam, akkor minimális veszteség mellett zárjuk a pozíciót.
2. A BB szalagot más technikai elemzési eszközzel együttesen alkalmazzuk, és csak akkor nyissunk pozíciót, ha a másik eszköz is vételi / eladási jelet ad.
3. Önmagában a BB szalag is adhat megerősítést a várt mozgásra: vétel esetén például várjunk 1-2 megerősítő napot és csak akkor nyissunk pozíciót a szalag aljánál, ha az árfolyam 1 vagy 2 napon már nem érinti az alsó szalagot, hanem kezd eltávolodni tőle. Ha azt feltételezzük, hogy később az árfolyam a szalag tetejét is érinteni fogja, akkor ez a kis várakozás sokkal jobban csökkenti a veszteség kockázatát, mint amennyivel a nyereség esetleg kisebb lehet.
Fordul a Nasdaq?
Ha megnézzük a fenti Nasdaq határidős grafikont (US100), most éppen egy ilyen helyzet állt elő. Egy hosszabb eső szakasz után pénteken egy nagy zöld gyertyával zárt az index, ami már nem érintette az alsó BB szalagot. Amennyiben hétfőn sem romlik el a hangulat és az ár nem tér vissza az alsó szalag közelébe, akkor elvárható, hogy legalább a középvonalat – azaz a 20 napos mozgóátlagot – támadni fogja az árfolyam, ami jelenleg 13.050 pontnál húzódik.
Erre a forgatókönyvre jövő héten visszatérünk és megnézzük, merre mozognak tovább a BB szalagok…
- Cikksorozatunk előző részei
Bevezetés a technikai elemzésbe – 1. rész: alapfogalmak
Bevezetés a technikai elemzésbe – 2. rész: gyertyaformációk
Bevezetés a technikai elemzésbe – 3. rész: áralakzatok
Bevezetés a technikai elemzésbe – 4. rész: mozgóátlagok és trendvonalak
Bevezetés a technikai elemzésbe – 5. rész: Fibonacci szintek
Forrás: XTB / MNB / Kitekintő / Lazók Rómeó