Az előző parlament felállásához képest történelmi jelentőségű változások mentek végbe május 2-án.
A választások győztese Stephen Harper és a Konzervatív Párt, akik most többségi kormányt alakíthatnak. A sors iróniája, hogy az előrehozott választásokat kisebbségi kormányának agresszív költségvetési politikája provokálta ki. Az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene, ám a választópolgárok többsége mégis őt szeretné az ország élén látni. Harpernek régi álma vált valóra, hiszen öt év kisebbségi kormányzás után végül nem kell majd az ellenzékkel egyezkednie, hanem önös belátása (és érdeke) szerint vezetheti Kanadát.
Másik nagy nyertese az előrehozott választásoknak a Jack Layton vezette Új Demokrata Párt, akik egy kisebb ellenzéki pártból hihetetlen gyorsasággal emelkedtek fel, kiszorítva Liberális ellenfeleiket. A párt történelmében először a Demokraták lettek az ellenzék hivatalos vezetői.
A Zöld Párt is történelemt írt, mikor bejuttatta első képviselőjét, Elizabeth May-t a Képviselőházba. Attól függetlenül, hogy a politikusnőt kiszorították a televíziós vitákból, kampánykörútja igen sikeres volt. Beválasztása érdekes döntés egy olyan országban, amely gazdaságilag nagyban hagyatkozik fakitermelése és olajexportra.
Michel Ignatieff Liberális pártelnök és Gilles Duceppe, a Bloc Quebecois vezetője, valószínűleg kétszer meggondolnák legközelebb, hogy mikor provokálnak legközelebb új választást. Az általuk hazugsággal, csalással, visszaéléssel és hataloméhséggel vádolt Harper igen megerősödve került ki a küzdelemből, míg az utóbbi két pártot szinte kiszorították a Parlamentből. A vereség után Gilles Duceppe bejelentette visszavonulását, Ignatieff, bár elvesztette képviselői székét, marad pártja élén.
A még nem hivatalos adatok szerint a képviselők száma a következőként fog megoszlani: 166 hely jutott a Konzervatív Pártnak, 103 az Új Demokratáknak, 34 a Liberálisoknak, mindössze 4 hely a Bloc Quebecoisnak és egyetlen a Zöldeknek, amelyet a pártvezető, Elizabeth May tölt majd be .
Kummer Lívia