Partnerség a viták árnyékában: Kínában az Európai Tanács elnöke

Kinevezése óta először látogatott Kínába Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Rompuy a „stratégiai partnerség” fontosságának hansúlyozása mellett kereskedelmi jellegű és emberi jogi kritikákat is megfogalmazott Pekinggel szemben.

Kinevezése óta először látogatott Kínába Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A belga politikus Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnökkel, Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnökkel és Hszi Csin-ping (Xi Jinping) alelnökkel a két fél közti stratégiai együttműködés mélyítésének lehetőségeiről folytatott tárgyalásokat, de szóba kerültek a kereskedelmi viták és Peking emberi jogi gyakorlata is.

Partnerség

Rompuy Pekingben kijelentette, „Kína barátjaként”, „tisztelettel, bizalommal, és egy őszinte párbeszéd iránti erős meggyőződéssel” érkezett a kelet-ázsiai országba. Az Európai Tanács elnöke – Uniós és kínai politikusok korábbi megnyilatkozásaihoz hasonlóan – úgy vélte, Kína gazdasági fejlődése nagy lehetőset jelent Európa számára, kifejtette továbbá, hogy kinevezése óta az EU külkapcsolatainak egyik legfontosabb aspektusaként tekint a Pekinggel fenntartott viszonyra. Rompuy szerint a jelenlegi, a mély interdependeciák (azaz az államok közti kölcsönös gazdasági függőségek) által jellemzett globalizált világrend formálásában mind az EU, mind pedig Kína kulcsszereplők, a két fél számára a legfőbb feladatot pedig a változó világrendhez való alkalmazkodás és az ebben való együttműködés jelenti, melyet egy megbízható, jövőbe tekintő és stratégiai jellegű partnerség kialakításával kíván elérni.

Ven Csia-pao miniszterelnök Kínát és Európát „a béke és fejlődés két legjelentősebb pártolójaként” jellemezte, továbbá a két fél közös érdekeinek védelmében való együttes fellépés szükségességét hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Peking bizakodó az EU stabilitását és prosperitását illetően és kész új szintre emelni a partnerséget. Hu Csin-tao elnök az egyenlőség, illetve a kölcsönös tisztelet, barátság és bizalom fontosságát emelte ki az EU–Kína kapcsolatokat illetően, kiemelve, hogy Peking „mindig is megbízható együttműködő partnere lesz” Brüsszelnek.

Vitás pontok

Akárcsak a múlt heti gödöllői EU–Kína párbeszéden, Rompuy látogatása során is szóba kerültek a Peking és Brüsszel közti nézeteltérések. Rompuy egy nyilatkozatában – habár indirekt módon, de – a kínai árfolyampolitika lazítására szólított fel, mint mondta, „a nem megfelelő árfolyamok hozzájárulnak a mögött álló gazdasági fundamentumokat”. A belga politikus szerint a jövőben a jüan nagy szerepet játszhat a pénzügyi világban, akár tartalékvalutaként is – ehhez azonban először Pekingnek konvertibilissé kell tennie fizetőeszközét, arra vonatkozóan pedig, hogy ez mikor következhet be, egyelőre csak találgatások vannak. Rompuy azt is megjegyezte, hogy az EU szerint a kínai piac nyitottságát illetően is van még tennivalója Pekingnek. Elsősorban a piaci hozzáférés és a befektetői környezet javítását, valamint a közbeszerzési piac megnyitását illetően fogalmazott meg elvárásokat Pekinggel szemben.

Hu Csin-tao ezzel szemben felszólította Brüsszelt, hogy tegyen lépéseket a Kínába irányuló high-tech export volumenének növelésére, ismerje el Kínát piacgazdaságként, valamint biztosítson megfelelő piaci és politikai viszonyokat az Európában befektetni kívánó kínai cégek számára. Hu hozzátette, hogy Kína továbbra is tárt karokkal várja az európai cégeket, valamint hangsúlyozta, hogy a komoly együttműködési lehetőségeket lát a két fél között, elsősorban a kereskedelem, a pénzügyi szféra, a környezetvédelem és megújuló energia termelés terén. Rompuy javasolta, hogy Kína állítson fel kereskedelmi kamarát Európában a kétoldalú kereskedelem bővítésére. Az EU már rendelkezik hasonló kamarával Pekingben.

Emberi jogok

Rompuy a sanghaji China Europe International Business School-ban tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy „a gazdasági fejlődés és a jogállamiság kéz a kézben jár”, utalva a Kína emberi jogi gyakorlatát ért nyugati kritikákra. Mint mondta, „a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés és stabilitás elképzelhetetlen a joguralom, a társadalmi igazságosság és az emberi jogok betartása nélkül”. Habár Rompuy beszédében az arab világ forradalomhullámát hozta fel példaként, Peking közelmúltbeli, a demokrácia-párti aktivisták elhallgattatására irányuló hajtóvadászatának fényében minden bizonnyal a kínai vezetőknek címezte meglátásait.

Rompuy útja során találkozott a sanghaji katolikus egyházkerület vezetőjével, Csin Lu-hszian (Jin Luxian) püspökkel is, habár az EU kínai delegációjának tájékoztatása szerint a belga politikus nem hivatalos minőségében, hanem személyes jelleggel tett vizitet a vallási elöljárónál. Kínát nem csak a demokrácia-párti aktivisták elnyomása miatt éri számos kritika, Peking a vallásszabadság terén sem kevésbé ellentmondást nem tűrő gyakorlatot folytat. Az elmúlt hetekben a hatóságok az egyik legnagyobb kínai nem-hivatalos keresztény vallási szervezet több tucat hívét vették őrizetbe.