Elhunyt Kerekes László

Életének 57 évében berlini otthonában elhunyt Kerekes László, a vajdasági magyar képzőművészet egyik legizgalmasabb ugyanakkor talán legellentmondásosabb egyénisége.

Kerekes László 1954. augusztus 14-én született Bácskossuthfalván. Belgrádban folytatott restaurátori tanulmányokat, majd 1989-ben Berlinbe költözött.

1970-től részt vett a Bosch+Bosch csoport kiállításain, 1972 és 1974 között a csoport tagja. A hetvenes években készült alkotásainak tárgya a nyom, a lenyomatok, a domborzatszerű leképzések a Land Art szellemében, ahol is az alkotás a szabadban, a természetben készül (egyik ilyen alkotása a kiszáradt Palicsi-tó medrébe képzelt koordináták alapján berajzolt jelek, numerikus szimbólumok), ahol maga az elképzelés, a tervezés a fontos.

Az 1970-es évek közepén kivált a Bosch+Bosch csoportból és a festészet felé fordult. A festmény szerinte „térkép”, ahova bejegyzi ösztönösen létrejött élményreakcióit. Alkotásai kis méretűek és falapra vagy kartonra festettek. “Festményei, fénymásolatai mintha szintetizálnák, magukba sűrítenék az új festészet valamennyi nyelvi eszközét”, írta róla Balázs-Arth Valéria.

Kísérletező, kereső, nyugtalan művész volt. Azon művészek egyike, akik alkotásaikkal – Kerekes pl. az Euro-tájképekkel illetve az Euroasyllal – a közelmúlt történelmének kérdéseire, problémáira kerestek választ a képzőművészet formanyelvén.